Nincs olyan ember, akinek nincsenek előítéletei

Az Ítélet „tárgyalás” nélkül című előadással folytatódott szerda este a vásárhelyi szabadegyetem, amelyen Grezsa Ferenc pszichiáter az emberekhez, csoportokhoz való érzelmi viszonyulás rejtelmeit ismertette a megjelentekkel.

– Az előítéletesség kihat az emberi kommunikációra, mivel nem teljes vagy téves információkon alapuló ítélet, pozitív vagy negatív attitűd valakikkel szemben. Tulajdonképpen ez határozza meg, hogyan viszonyulunk egy adott csoporthoz – ismertette Grezsa Ferenc az Értsünk szót! – Kommunikáció és kapcsolatok szabadegyetem harmadik előadásán.

Rámutatott: ez a sztereotípia, amikor egy csoportba tartozóknak hasonló jellemvonásokat tulajdonítunk, holott még egy családon belül sem egyforma mindenki, hiszen minden ember különbözik a többitől. – Sok-sok milliárd fogalmat kellene használnunk ahhoz, hogy mindenkit pontosan megnevezzünk a tulajdonságai alapján. Erre azonban nem vagyunk képesek, ezért általánosítással tehermentesítjük az agyunkat – fejtette ki a pszichiáter, hozzátéve, az előítéletesség kiküszöbölhetetlen gondolkodási mechanizmus.

A szakember ezt példával is alátámasztotta: míg a japánokat a legtöbben szorgalmasnak tartják, addig annak kevesen örülnének, ha egy hat fős afgán család költözne a közvetlen szomszédjukba. Ugyanakkor a japánok és az afgánok sem egyformák, így aligha lehet igaz mindegyikükre az, amit általánosan állítunk róluk.

– Vannak olyanok, akik szerint léteznek előítéletmentes személyek, azonban én elképzelhetetlennek tartom, hogy vannak ilyen emberek. Még akkor sem, ha szóban sokan kiállnak az előítéleteket ellen, mert a gyakorlatban mindenki alkalmazza azokat – szögezte le Grezsa Ferenc.

A sztereotípiáknak különböző fokozatai vannak, amit már a történelem során is megtapasztalhattunk. A legenyhébb a szóbeli elhatárolódás, amit a hátrányos megkülönböztetés, a fizikai agresszió, legsúlyosabb esetben pedig az üldözés és a kiirtás követ.

Az előítéletek alapja a különbségtevés, ezért ha egy csoportra rosszat mondunk, a mienket burkoltak dicsérjük. Ha valakiket például lustának bélyegzünk meg, azzal kifejezzük, hogy mi nem vagyunk azok. Innen pedig már csak egy lépés az ellenségképek és a mítoszok keresése, ami napjainkban is tapasztalható a környezetünkben.

A szabadegyetem a Bessenyei Ferenc Művelődési Központban augusztus 23-án, pénteken 18 órakor folytatódik. A negyedik előadás címe Valóság vagy látszat? – Kommunikáció az interneten lesz.