Székelykaput avattak Makón az összefogás jelképeként

Farkas Éva Erzsébet javaslatára egy Wass Albert idézet került a Csanád vezér téri székelykapura, amelyet Hadik György kezdeményezésére állított a város. Az idézetről Lázár János azt mondta, nincs ennél szebb, igazabb és fontosabb mondat, amit augusztus 20-án, a magyar állam születésnapján elmondhatunk – olvasható a Makó Híradón.

A magyar államalapítás ünnepéhez kapcsolódóan ma este adták át azt a Csanád vezér téri székelykaput, amelyet Makó és testvérvárosa Csíkszereda állított közösen. A kapu Antal Tibor erdélyi népi fafaragó mester munkája, amely Hadik György kezdeményezése után készült el.

Lázár János beszédében meg is köszönte a nemes gesztust az önkormányzati képviselőnek, és egyúttal meg is ragadta a lehetőséget, hogy az államalapítás ünnepe alkalmából gratuláljon minden makóinak pártállástól függetlenül a város által az elmúlt öt évben elért páratlan eredményekhez.

A térség országgyűlési képviselője kiemelte, a székely kapuk álljanak bárhol is a világban, mindig üzennek valamit a magyaroknak: az ezzel jelölt talpalatnyi földön otthon vagyunk.

A rajta lévő Wass Albert idézetről, amelyet Farkas Éva Erzsébet javasolt rá (Őseidnek szent hitéhez, nemzetednek gyökeréhez, testvér, ne légy hűtlen soha!) Lázár János azt mondta, nincs szebb, igazabb és fontosabb mondat, amit augusztus 20-án, a magyar állam születésnapján mondhatunk. Hangsúlyozta, ezzel együtt nincs beszédesebb napja sem egy székelykapu felállításának, mint a magyar állam születésének napja.

Mint mondta, több mint ezer esztendővel ezelőtt Szent István egyértelmű utat mutatott a magyaroknak, a kereszténységhez és a nyugathoz kell tartozni, ez ugyanis a magyar megmaradás feltétele. A kereszténység, és ezzel együtt a szabadság ugyanis nyugatról jött, és meg kellett tanulnunk, hogy keletről az elmúlt ezer esztendőben csak az ateizmus, a zsarnokság, a diktatúra és az iszlám érkezett.

– Az a kereszténységgel vetélkedni, annak a helyét átvenni akaró iszlám, amely bizony egészen mást gondol a szabadságról. A hétköznapok szabadságáról, vagy éppen a nők szabadságáról, mint mi, keresztények, Európaiak. Magyarország keresztény lesz, vagy nem lesz, ezt üzeni Szent István legfontosabb íratlan intelme. – mondta el a térség országgyűlési képviselője.

Lázár János kiemelte, korunk nagy kihívásait, mint a klímakatasztrófa, a digitalizáció, vagy a globalizációt nem tagadni kell, hanem megérteni, alkalmazkodni hozzá, és megoldásokat kínálni rá. Aki a valóságot tagadja ugyanis, azt nem a külső és belső ellenfelei győzik le, hanem a történelem maga. – hangsúlyozta.

A politikus szerint Magyarország az elmúlt években arra törekedett, hogy végre visszaszerezze a meghatározó szerepét, amelyre a történelme, az adottságai és képességei feljogosítják, ehhez azonban a politikai nem elég, a nemzeti szuverenitás megerősítése csupán eszköz. A magyar erő valódi fedezetét azonban a gazdasági, szellemi és tudományos teljesítmény adhatja csak meg.

Lázár János úgy véli, ebben a munkában sajnos még nem tartunk ott, ahol tartanunk kellene, ha 2030-ra a Közép-Európai térség legversenyképesebb, legélhetőbb országa akarunk lenni. Mint mondta, 2019-ben nem kevesebbet kell kitűznünk magunk elé, mint hogy ezt elérjük.

– Magasabb egy főre eső nemzeti jövedelem, versenyképesebb mezőgazdaság és ipar, állam, modernebb oktatás, hatékonyabb, igazságosabban elérhető egészségügy, innovatívabb gazdaság, polgárosodottabb, nyugatos értékeiben megingathatatlan társadalom, erősebb keresztény középosztály. – sorolta, hozzátéve, hogy ezek feltételei a jövő megnyerésének.

A képviselő szerint bizonyos területeken többet, bizonyos területeken pedig kevesebbet tettek ezért, de egyik területen sem tettek még eleget. Ám Lázár János úgy véli még nincs késő, van elég társadalmi támogatottsága a kormánynak, van történelmi kényszer, ami sarkall, és van még idő is, hogy a polgári kormány munkájával közelebb vigyék Magyarországot a Szent Istváni állam eszményéhez.

(Lázár János teljes beszéde ITT olvasható.)

Az ünnepségen részt vett Csíkszereda polgármestere is, aki elmondta közel 15 évvel ezelőtt, 2005-ben járt először Makón, amikor még más volt a város. Mint mondta, most érezni rajta az új szellemiséget, a frissességet, a megújulni akarást.

Ráduly Róbert a beszédében kitért a 2004-es, kettős állampolgárságról szóló népszavazásra is, kiemelve, hogy akkor Magyarország megmutatta, hogy magyart a magyar ellen nem szabad, és nem is lehet egymás ellen fordítani.

Nagy Szabolcs

Makó Híradó