Nemzetközi szinten is sikeres a magyar chipsadó – a befolyt bevételt az egészségügybe forgatják vissza

A népegészségügyi termékadó, közismertebb nevén chipsadó 2011-ben jelent meg a közterhek között. Elsőként a cukrozott gyümölcslevekre, energiaitalokra, ételízesítőkre, snackekre vetette ki a kormány arra hivatkozva, hogy a magyar lakosság kedvezőtlen egészségügyi állapotáért ezeknek a termékeknek a fogyasztása is felelős. Ma már az üdítők, szörpök is ebbe a körbe tartoznak, évente több tízmilliárd forint extra bevételhez juttatva a költségvetést.

Követendő példa lehet az Európai Unióban a chipsadó,

amit az Emberi Erőforrások Minisztériuma – mint jó gyakorlatot – 2018 szeptemberében nyújtott be elbírálásra az Európai Bizottságnak. A brüsszeli testület idén nyáron ismerte el a  létjogosultságát azzal, hogy felvette az adatbázisába.

Hatalmas elismerés

Ez hatalmas elismerés Magyarországnak – jelentette ki Joó Tamás egészségügyi közgazdász az M1 Summa című műsorában, hozzátéve, hogy mind a WHO-nál, mind pedig az Európai Bizottságnál is követendő gyakorlatként szerepel a népegészségügyi termékadó.

Arról is beszélt, hogy a többi ország számára ez egyfajta lehetőség, hogy a magyar népegészségügyi termékadóhoz hasonló szabályozást vezessen be. Ilyen széles körű termékkategóriát érintő szabályozás jelen pillanatban egyedül csak Magyarországon van. Megjegyezte, azt szokták mondani, hogy ez a táplálkozás egészségügyi intézkedések hungarikuma.

A chipsadó mértéke is fokozatosan nőtt

Nem csak az érintett termékek köre bővült, de a chipsadó mértéke is fokozatosan nőtt az elmúlt 8 évben, legutóbb idén január 1-jétől. Néhány cukros üdítő, például a kóla, vagy a gyümölcslevek esetében az állami elvonás több mint 100 százalékkal nőtt. Ez azt jelenti, hogy a cukrozott üdítőitaloknak a literenkénti adója 7 forint helyett 15 forint lett.

Az energiaitaloknál 40 forintról 50 forintra emelték az adótételt, a cukrozott kakaóporoknál pedig 15 forint kilogrammonkénti drágulást írt elő a törvénymódosítás. Az ízesített sörök adója 20-ról 25 forintra, míg a sós snackek termékadója kilogrammonként 250 forintról 300 forintra emelkedett 2019-től.

A szakértő közölte, ebből az adófajtából idén 54 milliárd, jövőre pedig 78 milliárd folyik be a költségvetésbe. Ezt a summát

teljes egészében az egészségügybe fordítják vissza.

Hangsúlyozta, a népegészségügyi termékadónak köszönhetően sikerült 95 ezer egészségügyi dolgozó bérét megemelni.

Megemlítette, hogy az egészségügy bevételi oldalát is gyarapítja a népegészségügyi termékadó. 2020-ra például 184 milliárd forinttal több forrás érkezik az egészségügyi ágazatba, így ez alapján elmondható, ez a termékadó egy fontos, innovatív eszköze annak, hogy ezek a többletforrások rendelkezésre álljanak.

Ha a NETA-bevételek eloszlását nézzük, az derül ki, hogy az összes befizetett közteher 32 százalékát az előrecsomagolt cukrozott készítmények, további 32 százalékát az alkoholos italok teszik ki. A chipsadó 12 százaléka a sós snackekből származik, míg az energiaitalok 7 százalékot tesznek ki. Joó Tamás szerint a termékadó egyik célja, hogy a gyártókat rákényszerítse az egészségeteken receptúrák megváltoztatására.

Több hatásvizsgálat is készült

Mint mondta, több hatásvizsgálat készült az elmúlt években a népegészségügyi termékadóval kapcsolatban, és már az első hatásvizsgálat kimutatta, hogy az érintett gyártók és termelők elvégezték a reformulációt. Ez azt jelenti, hogy a gyártók 40 százalékánál

csökkentették a káros összetevők mennyiségét,

vagy teljesen eltávolították azokat az adott termékből.

A hatásvizsgálatokból kiderült az is, hogy a chipsadó bevezetése átlagosan 29 százalékkal növelte az egészségtelennek minősített termékek árát, miközben azok fogyasztása átlagosan 26–36 százalékkal csökkent. A helyettesítő terméket választók kétharmada pedig – érzékelve a chipsadó okozta drágulást – inkább egy egészségesebb árut vett le a polcról.

forrás: hirado.hu, borítókép illusztráció