Nyolcvanöt éves Pierre Richard, azaz mindenki kedvenc magas szőke férfija

Pierre Richard francia komikus, rendező, a “Magas szőke” augusztus 16-án betöltötte nyolcvanötöt.

A színész eredetileg Charles Léopold Defays néven született 1934-ben a belga határ közelében fekvő Valenciennes-ben. Dúsgazdag arisztokrata família sarjaként sofőr vezette Rolls Royce hordta iskolába, ő viszont más életet képzelt el magának, s családja tiltakozása ellenére színésznek állt.

Jean Vilar tanítványaként kabarékban kezdte pályáját, komikus jeleneteket írt, amelyeket egyedül vagy mások társaságában adott elő. Első filmszerepét 1968-ban, Yves Robert A boldog Alexander című filmjében kapta. Hamarosan szerzője és rendezője lett több filmnek, melyeknek főszerepét is ő alakította. Magyarországon is bemutatott korai munkáiból az 1970-es A szórakozott és a két évvel későbbi Balszerencsés Alfréd, valamint az 1978-ban készült Félénk vagyok, de hódítani akarok című filmek lettek közkedveltek.

Saját filmjeiben és mások rendezésében is a csetlő-botló, kétbalkezes, félszeg figurát formálta meg, olyan kasszasikerekben, mint az 1972-es fergeteges Magas szőke férfi felemás cipőben, az 1974-ben mozikba kerülő Ahová lépek, ott fű nem terem vagy az 1980-as Esernyőtrükk. Francis Veber filmrendezővel való találkozása ihlette komikus kettős kialakítására Gerard Depardieu-vel, így születtek meg a Balfácán (1981), a Balekok (1983) és a Négybalkezes (1986) című vígjátékok.

Mindent elért, amit szeretett volna, s különösen annak örül, hogy a maga erejéből lett híres és gazdag. Szerinte a humor nagyon fontos az ember életében, “a nevettetés fegyver az élet kínjaival szemben”. 2006-ban életmű César-díjat (az Oscar-díj francia megfelelőjét) kapott a francia filmakadémiától. Manapság inkább már csak kedvtelésből dolgozik, legutóbb 2017-ben állt kamerák elé, a Stéphane Robelin által írt és rendezett A magas ősz férfi társat keres című vígjátékban vállalt főszerepet.

Mint megannyi híres komikus, a civil életben ő is komoly, megfontolt ember. Üldögél hatalmas vidéki házának teraszán, nézi több hektáros szőlőjét, iszogatja saját termesztésű bordeaux-i borát, és mivel filmeket alig néz, inkább olvasgat, vagy zenét hallgat. Muzikalitását két fia is örökölte, az egyik szaxofonozik, a másik nagybőgőzik.

Forrás: hirado.hu.