Országszerte marakodnak a kormányellenes erők
Csepel után a főváros újabb kerületeiben, valamint Pécsen is meghiúsult az ellenzéki összefogás. A Magyar Nemzet által megkérdezett elemző szerint az ellenzéki alakulatoknak az őszi voksolás nem az önkormányzatiságról szól, hanem pozíciójuk javításáról, illetve a túlélésük biztosításáról. Így azokon a településeken, ahol az ellenzék nyer, hamarosan puccsok sora várható – írja a Magyar Nemzet.
Egyre több nagyvárosban és fővárosi kerületben bomlik fel vagy hiúsul meg az őszi önkormányzati választásra kötött ellenzéki összefogás. Az egykori LMP-s Moldován László – aki a napokban jelentette be, hogy civil támogatással, független polgármesterjelöltként indul el az erzsébetvárosi önkormányzati választáson – a 444.hu-nak tegnap arról beszélt, bár a kerületi beágyazottsága miatt őt támogatták az ellenzéki pártok, a DK, felrúgva egy korábbi megállapodást, megvétózta a jelölését, és Niedermüller Pétert állította a helyébe, akinek gyakorlatilag semmi köze a kerülethez, és aki az európai parlamenti képviselői helyről történő kigolyózásáért fájdalomdíjként kaphatta meg a lehetőséget.
– A Demokratikus Koalíció azzal zsarolta meg az MSZP-t, hogy ha nem Niedermüller lesz a jelölt, akkor ők sem támogatják az ötödik kerületben Tüttő Katát vagy Zuglóban Horváth Csabát, tehát a teljesen inkompetens és nem beágyazott jelöltjeiket – hangoztatta az LMP egykori budapesti elnöke. Moldován és Niedermüller mellett a szocialista Hunvald György is a fideszes Vattamány Zsolt polgármester kihívója.
A hétvégén az is eldőlt, hogy Pécsen sem lesz teljes az ellenzéki összefogás, az LMP ugyanis saját polgármesterjelöltet indít az őszi önkormányzati választásokon. Kóbor József biofizikus jelöltségét Keresztes László Lóránt, a párt országgyűlési képviselője vasárnap jelentette be a Facebook-oldalán. Kóbor a bejegyzésében azt írta: az EP-választások után csak ott tudtak harmonikusan együtt dolgozni az ellenzékkel, ahol a DK nem rúgta fel a megállapodásokat. Mint ismert: Pécsen a Fidesz az olimpiai bajnok Vári Attilát indítja.
Budapest II. kerületében sem sikerült az ellenzéknek megállapodnia mind a 14 körzetről.
Az Origo.hu tegnap arról számolt be, hogy az egyik körzetben valóságos háború tört ki, mert az ellenzéknek a Jobbik támogatására volna szüksége, a szétesőben lévő párt pedig az életben maradásához próbál jobb pozíciókat kialkudni. Mint írták, a baloldali tömb nehezen fogadja el a Jobbik jelöltjét – Csurka István egykori titkárát –, Bodor Zoltánt, hiszen a képviselő korábban számos vállalhatatlan kijelentést tett, például 2014-ben még a „cionista népirtás” ellen tiltakozva vonult fel Izrael budapesti nagykövetségénél. Az pedig, hogy a 2011-es időközi országgyűlési választáson Bodor programponttá emelte Alföldi Róbert leváltását a Nemzeti Színház éléről, szembeállíthatja a szintén közös ellenzéki jelöltként induló Szalai Kriszta színésznővel, aki több szálon is kötődik Alföldihez.
– Az ellenzéki összefogás számos városban tapasztalható szétesése is azt mutatja, hogy az őszi összefogás az ellenzéki pártoknak nem az önkormányzatiságról, hanem a túlélésről és a zsákmányszerzésről szól, valamint arról, hogy minél jobb pozíciókat alakítsanak ki maguknak a 2022-es parlamenti választásra – jelentette ki a Magyar Nemzetnek Kiszelly Zoltán, a XXI. Századi Intézet regionális igazgatója. Szavai szerint ennek a helyzetnek az eredménye, hogy gyenge az ellenzéki alakulatok egymás iránti bizalma.
– Amit a pártközpontokban kitalálnak, nem biztos, hogy a gyakorlatban is működik. Pécsen például azt láthatjuk, hogy az LMP – amely rosszul járt a fővárosban, és vidéken amúgy sincs nagyon jelen – inkább saját polgármesterjelöltet állít, azt gondolva, hogy így az önkormányzati képviselőjelöltjeik is jobb eredményt érnek el. S ha Kóbor nem is lesz polgármester, frakciójuk még lehet, így Baranya megyében azt mondhatják, hogy az LMP komoly tényező – fejtette ki az elemző.
A politológus szerint még ha egyes településeken többséggel is nyerne az ellenzék, polgármestereik valószínűleg akkor sem tudnának jól kormányozni.
– Akik úgy érzik, hogy alulmaradtak, és esélyt látnak például arra, hogy az alpolgármesterükből polgármestert csináljanak, akár fél-egy éven belül könnyen felboríthatják az ellenzéki vezetésű önkormányzatokat, puccsokat szervezhetnek a polgármesterek ellen és új választást próbálhatnak meg kierőszakolni – vélte Kiszelly Zoltán. Megjegyezte: a szűk ellenzéki többségű önkormányzatokban – ahol két-három emberen múlik, feloszlatják-e a testületet – a gyengébb ellenzéki pártok akár egy-két képviselői hellyel is a mérleg nyelvévé, „királycsinálóvá” válhatnak.
Forrás: magyarnemzet.hu
Fotó: Illusztráció
