Hiába van sok előnye, sokan még mindig nem kötnek lakásbiztosítást
Körülbelül 4,5 millió lakóingatlan van Magyarországon, ebből pedig nagyjából 3,2 millió van biztosítva, ami 72–73 százalékos telítettséget jelent.
Szurgyi Nándor, a Magyar Biztosítók Szövetsége lakásbiztosítási üzletágának igazgatója a Kossuth Rádió Napközben című műsorában – amiről a hirado.hu számolt be – azt mondta: ez nemzetközi szinten is kifejezetten jó eredménynek mondható.
A biztosítóknak természetesen az a céljuk, hogy ez a szám még nagyobb legyen, és az előrejelzések azt mutatják, hogy jövőre tovább növekedhet a lakásbiztosítások száma. Ugyanakkor továbbra is nagy a száma azoknak, akik nem kötnek biztosítást, pedig az ingatlanárak is folyamatosan emelkednek.
Szurgyi Nándor beszélt arról is, hogy egyre többen hitel keretében vásárolnak ingatlant, amihez viszont kötelező a biztosítás megkötése. Az egyik legnagyobb verseny jelenleg a biztosítók között zajlik, hogy az ügyfél melyik céget válassza.
A forgalmi érték nem számít fontos információnak a biztosítók számára, ugyanis ezek a cégek leginkább az újjáépítési értékre kötik a szerződéseket. Ha például leég egy ház, a biztosító annyi pénzt fizet a tulajdonosnak, hogy az adott telken teljesen újjáépíthető legyen a ház – magyarázta.
A lakás- és a vagyonvédelem szempontjából ugyanakkor nemcsak az a fontos, hogy biztosítást kössünk, sok más egyéb módszer is létezik, amely segít még védettebbé tenni az ingatlanokat.
A távfelügyelethez kötött riasztóberendezések száma körülbelül 300 és 500 ezer közötti lehet – erről már Surányi Márta, az Első Vagyonvédelmi Szövetség elnöke beszélt. Mint mondta, a jelenlegi ingatlanszámhoz képest ez a szám nagyon alacsony.
A mai legelterjedtebb és legfejlettebb módszerek a már elemmel felszerelhető riasztórendszerek, ugyanakkor ezeknek van egy nagy hátránya. Mindig oda kell figyelni ugyanis az elemek állapotára, főleg akkor, ha hosszabb időre elutazunk.
Szurgyi Nándor kitért arra is, hogy sokan azért nem kötnek biztosítást, mert szerintük a biztosító kár esetén úgysem fizet. Kiemelte, ez egy tévhit a köztudatban, ezt támasztja alá az az adat is, hogy körülbelül 500–600 ezer kárt rendeznek a biztosítók évente, ami több tíz milliárdos kifizetést jelent. Hozzátette, mint bárhol máshol, a biztosítóknál is van egy-két olyan kivétel, melynél nem rendezik a károkat.
Előfordulhat ugyanis, hogy egy bejelentett kár esetében a biztosító elutasítja a kárrendezésre való kérelmet, ám ezt minden esetben megindokolja. Hivatalos formában, szerződések bizonyos pontjaira hivatkozva magyarázzák meg az elutasítás okát.
Az ügyfélnek ezt nem kötelező elfogadnia, és felülbírálati kérelmet nyújthat be. A biztosító ez után ismét előveszi az ügyet, más szakértői vélemények alapján vizsgálják meg újra, és ezt követően ismét döntenek.
Az alap biztosítási csomagok elsősorban a katasztrófakárokra terjednek ki, ehhez kapcsolhatunk különféle kiegészítő termékeket, például gépjármű- vagy balesetbiztosításokat. Ezekben a szerződésekben az épület, illetve ingóság van biztosítva, valamint tűz- és viharkárokra, elemi károkra, csőtörésre, üvegtörésre és a betöréses lopások okozta károkra terjed ki a biztosítás – sorolta Szurgyi Nándor.
(Forrás: hirado.hu, Borítókép fotó: MTI)
