quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 02. 24. hétfő
  -  Mátyás
Promenad.hu archívum

Az idén közepesnél enyhén jobb lehet a szilvatermés

2019. augusztus 09.

Közepesnél enyhén jobb lehet idén a szilvatermés, 6600 hektárról mintegy 60-65 ezer tonnát szedhetnek le a termesztők, akik tavaly 65-70 ezer tonnát takarítottak be – közölte a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke az MTI-vel.

Apáti Ferenc kiemelte, hogy fajtánként és termesztő-körzetenként jelentősek az eltérések idén az időjárási viszontagságok miatt: a termésnek nem kedvezett a rendkívül aszályos és éjszakai fagyos tavasz, majd a hűvös, csapadékos május sem, amelynek következtében júniusban erős gyümölcshullást tapasztaltak. A júniusi vihar- és jégkárok további – főleg minőségi – kárt okoztak a termésben. A tavaszi fagy és a viharkárok által erősebben sújtott észak-keleti országrész egyes termesztőkörzeteiben az országos átlagnál gyengébb a termés – tette hozzá.

Az éves termés mennyisége 50-80 ezer tonna között mozog évjárattól függően, ez a meglévő termőfelület mellett hektáronként 8-13 tonnányi átlagtermést jelent, ami körülbelül fele a gazdaságos termeléshez szükséges szintnek.

A legjelentősebb termelő körzetek Bács-Kiskun, Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben találhatók, a három megye adja a magyar szilvatermőfelület mintegy 70 százalékát.

Magyarországon az egy főre jutó fogyasztás alacsony, mintegy 1,3 kilogrammot tesz ki. A szilvatermés mintegy 80 százalékát a belföldi piacon értékesítik, 20 százaléka pedig export. A termés szűk fele a feldolgozóiparba kerül, bő fele pedig a belföldi vagy külföldi frisspiacra.

A nyers gyümölcs külkereskedelmi egyenlege pozitív, a kivitel 10-12 ezer tonna között mozog évente, az import egy-két ezer tonnát tesz ki. Magyarország aszalt szilva importja 900-1100 tonna között van, a 90 százaléka Chiléből érkezik, míg a nagyrészt szlovák és szlovén piacra irányuló export 200-400 tonna. Növekvő tendenciát mutat a szilvabefőtt export, míg 2015-ben 250 tonna volt, tavaly már elérte az 1300 tonnát – jegyezte meg.

Kitért arra is, hogy az Európai Unióban (EU) 160 ezer hektáron termesztenek szilvát, a termőterület nagyon jelentősen csökkent, az ezredfordulón még 250 ezer hektárhoz közelített.

Magyarország az EU szilvatermesztésének 4-5 százalékát adja, amely az elmúlt években 1,3-1,6 millió tonna között ingadozik, ami a termőterület drasztikus csökkenése ellenére nem mutat érdemi változást a hektáronkénti átlagtermés jelentős emelkedése miatt.

Fotó: Illusztráció