Lázár: már holnaptól meg lehetne szüntetni a sárga csekket

A kérdések és válaszok szekciójában előkerültek az önkormányzatok, az állami és önkormányzati cégek is.

Lázár János példaként említette, hogy javulhatna az elektronikus fizetések aránya, ennek érdekében akár már holnaptól meg lehetne szüntetni a sárga csekket, azonban ez a Magyar Postának több milliárd forintjába fájna és ezért számolni kell ennek a következményeivel, amit a posta működésében okoz.

Domokos László ennek kapcsán elárulta, hogy hatalmas előkészítés van folyamatban a Magyar Posta átalakítása esetében az illetékes miniszterasszonynál.

A jelenlévők arról is kifejtették véleményüket, mitől hatékony az állam?

Lázár János korábbi Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy vélekedett, hogy egy politikusnak hinnie kell a jó kormányzásban és képes legyen azt művelni. Egy jó politikus megnyeri a választást, a jó kormányzással pedig meg lehet nyerni a jövőt és mind a kettő egyformán fontos – hangsúlyozta. A hatékony államnak az a feltétele, hogy legyen jó kormányzás – mondta.

Az én fejemben a hatékony állam erős, de kicsi. Ebből kikövetkeztethető, hogy mit gondolok arról, hatékony-e az állam – fejtette ki.

Az az ideális, ha a hatékony állammal minimális kapcsolatom van, nem szorulok rá, de amikor kapcsolatba kerülök vele, akkor nagyon rövid idő alatt, nagyon gyorsan és olcsón meg is szabadulok tőle. A hatékony állam hagyjon békén és az állampolgár ne szoruljon rá. Nem sikerült ezt megvalósítani, félreértés ne essék – ismerte el az országgyűlési képviselő.

Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke szerint amikor a hatékony államról beszélünk, akkor az alkotmányból kell kiindulni. Célszerű, eredményes és etikus kell legyen az állam – mondta. Fontos emellett, hogy mindez felelős vezetői gazdálkodással is egybekötődjön. De szintén meghatározó, hogy az állampolgár milyen érzésekkel, élményekkel rendelkezik az állami szolgáltatásokkal kapcsolatban – fogalmazott.

Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára abból a szempontból szemléli az állam hatékonyságát, hogy az a gazdaság növekedését mennyire tudja segíteni. A Pénzügyminisztérium különböző szellemi műhelyek, így a jegybank anyagait is felhasználva közzétett egy dokumentumot, amely összegzi azokat a lépéseket, amelyek szerintünk szükségesek ahhoz, hogy a gazdaság bővülését legalább 2 százalékponttal az uniós átlag felett tartsuk.

A jegybanki megközelítések eredményével egyetértünk, de a kiinduló pontnál már komoly kérdéseket kell feltenni. Kezdjük ott, hogy mennyit is költünk az állam működésére? Ha a nyers adatokat nézzük, akkor általános közösségi szolgáltatásokra 2011-ben Magyarország 9,1%-át költötte el a GDP-nek, míg a visegrádi országok ennél 3,7 százalékponttal kisebbet. Ha viszont megnézzük, hogy mekkora az adókulcsok tekintetében a különbség, és ezt figyelembe vesszük, akkor a különbség csak 0,8 százalékpont. De ha mélyebbre ásunk, akkor olyan kiadási tételeket is találunk, amely csak statisztikai besorolása miatt indokolt – magyarázta.

Domokos László és Banai Péter a Magyar Közgazdasági Társaság szakmai fórumán a Budapesti Gazdasági Egyetemen. Fotó: Népszava/Molnár Ádám

A diskurzus során előkerült többek között a közalkalmazottak létszáma is.

Lázár János úgy vélekedett, hogy a hatékony állam a magyar versenyképesség szempontjából rendkívüli jelentőségű. Ha ma a világ ránéz Közép-Európára, akkor két országot lát, amelytől azt reméli, hogy a nyugati átlagot el fogja érni: ez Csehország és Lengyelország – érzékeltette. 10 millió ember nem tud felzárkózni, csak akkor, ha van profi módon szervezett ország és erős gazdasági növekedés. Így legalább látni tudnánk az osztrákok hátát – fejtette ki.

Mindhárom (jegybanki, ITM, PM) versenyképességi javaslatcsomag nagyon jó intézkedéseket tartalmaz, más kérdés, hogy lesz-e hozzá politikai bátorság, hogy ezek részben vagy egészben megvalósításra kerüljenek – hangsúlyozta.

Megvétózhatatlanul problémának látta a politikus a következőt: ha 4,5 millióan dolgoznak Magyarországon, akkor probléma, hogy ebből 1 millió, vagy akár csak 900 ezer is állami alkalmazott.

Ez nem lehet jó arány. Ha 3,5 millió embernek kell kitermelnie 1 millió állami alkalmazott bérét, az elképesztően nyomja a gazdaság teljesítményét – magyarázta. Példát is említett: hogy lehet, hogy miközben csökken az iskoláskorú gyerekek száma, hogy nő az oktatásban foglalkoztatottak aránya, úgy, hogy közben az oktatás teljesítménye nem javult. Előbb-utóbb ezekkel a kérdésekkel szembesülni kell, hol vannak a növekedési tartalékok? – tette fel a kérdést. Lázár János szerint hozzá kell nyúlni az államhoz, és a kormány szerinte hozzá is fog látni. Megemlítette azt is, hogy a bürokratikus szabályok az EU felől érkeznek és a nemzetközi szabályozási környezet is ebbe az irányba mutat, ezért Magyarországgal kapcsolatban méltányosnak kell lenni. Ezek betartásához ugyanis bürokratákra van szükség, de ettől függetlenül sokan élnek az államból.

Domokos László arról beszélt, hogy az állami szféra még mindig túl nagy Magyarországon, az állam túl sok embert alkalmaz még napjainkban is. Saját példáját hozta fel, miszerint a számvevőszék létszáma 15%-kal csökkent, miközben a feladatok nem csökkentek. Véleménye szerint az állami szférában szabadabb létszámgazdálkodást kellene megvalósítani, ennek pedig bértömeg-gazdálkodással kell párosulnia.

Csath Magdolna egy példát említett arra, hogy sokan vagy kevesen dolgoznak az államapparátusban. Ő az irányítói szintet említette meg, ezek szerint van Magyarországon 10 minisztérium, emellett még 3 miniszter, ezen kívül van még 63 államtitkár, 105 helyettes államtitkár. Az a kérdés, hogy nem túl hierarchizált-e a jelenlegi rendszer? – tette fel a kérdést. Ha valakinek van egy asztala, akkor rögtön feladata is lesz – említette meg. Mindig is probléma volt, hogy az állam hatalmas apparátussal működik – tette hozzá.

A portfolio.hu-n megjelent teljes cikket ITT olvashatják.

Forrás: portfolio.hu, fotók: Népszava