A temetőkben (is) tisztelegtek a román tömegkivégzés vásárhelyi áldozatai előtt

Félelem és a gyász terhe ült száz évvel ezelőtt Hódmezővásárhely lakóira, hisz 1919. július 25-én a várost megszálló román csapatok különös kegyetlenséggel gyilkoltak le ötvenhat ártatlan, többségében vásárhelyi polgárt. A tömegkivégzést megelőző napokban a bolsevik és román alakulatok összetűzései során 16-an vesztették életüket a város környéki tanyák lakói közül. A Történelmi Vitézi Rend tagjai a centenáriumi emlékezéséket követően felkeresték az áldozatoknak a város temetőiben még fellelhető sírjait, hogy néma főhajtással róják le tiszteletüket.

A Történelmi Vitézi Rend hódmezővásárhelyi csoportja néhány évvel ezelőtt kutatta fel és hozta rendbe – a két világégés katonai parcellái és honvédsírjai mellett – az 1919. évi vérengzés áldozatainak nyughelyeit. A száz évvel ezelőtt, július végén a Kutasi út menti Nagy Dezső-féle tanyánál legéppuskázott vásárhelyieket a megszálló románok sebtében megásott gödörben földelték el, exhumálásukra a tömeggyilkosság után bő egy héttel került sor. Ezt követően temethették el a családtagok a város temetőiben az áldozatokat.

A jelenlegi kutatások és korabeli nyilvántartások alapján a kivégzettek zöme a Kincses temetőben nyugszik, de található és fellelhető egy-egy sír a Dilinka, az Arany és az izraelita sírkertben is. Ez utóbbiban különösen érdekes a 24 évesen legyilkolt Strasser Gábor sírfelirata, ugyanis fejfáján Áldozata a vörös uralomnak áll. A beazonosítatlan, ismeretlenként eltemetettek a görögkeleti parcellában leltek örök békességre. A tegnapi napon a Történelmi Vitézi Rend hódmezővásárhelyi csoportjának tagjai a református temetőben tisztelegtek egy-egy szál virággal a román vérontás áldozatai előtt, újrakötve a sírkövek nemzetiszín szalagjait.

Elek András