Csipkefőváros lett egy hétre Vásárhely

A héten Vásárhely az ország csipkefővárosa: itt tartja a 31. csipkehetet, továbbképző táborát a Magyar Csipkekészítők Egyesülete, illetve azzal párhuzamosan kiállítást a Cseresnyés-kollégiumban. Utóbbi pénteken 20 óráig látogatható.
– Viszonylag későn, 52 évesen kezdtem el csipkét készíteni, az interneten találtam OKJ-s tanfolyamot. Azóta, 12 esztendeje foglalkozom ezzel a hobbival – mondta el érdeklődésünkre Vonsik Zsuzsa, a Magyar Csipkekészítők Egyesületének elnöke.
Az egyesület, amelynek jelenleg 137 tagja van, 30 éve létezik, de az idei, amelynek Hódmezővásárhely ad otthont, már a 31. csipkehét, mert az alakulás előtt is tartottak egy továbbképző tábort.
A műhelymunkával párhuzamosan kiállítást rendeznek, amely a „főhadiszállásukon”, a táborközpontként szolgáló Cseresnyés-kollégiumban látogatható pénteken reggel 9-től 20 óráig.
Minden évben más-más város a székhelye a csipkehétnek: rendeztek már többek között Zalaegerszegen, Szolnokon, Nagykállón és Alsóörsön is. Idén harminchárman igyekeznek pallérozni tudásukat és új fogásokat elsajátítani az oktatóktól. Az átlagos részvételi létszám általában ötven körüli – ami a rendkívüli hőség miatt csökkent.
– Vásárhelyre azért esett a választásunk, mert a csomózott rececsipke, vagy a városban ismertebb, elterjedtebb nevén, a necc, helyi specialitásnak nevezhető. Ennek fogásait igyekszünk megtanulni az itteni mesterektől. Már délelőtt elkezdünk dolgozni, és az ebéd után 18 óráig tartanak a foglalkozások. De mi akkor sem hagyjuk abba, késő estig készítjük a csipkéket, gyakoroljuk a frissen tanult fogásokat – mondta az elnök.
A neccen kívül még a horgolt és vert csipke is szerepel a szakmai programban. A kollégiumban rendezett nívós kiállításon – amely iránt élénk az érdeklődés – is láthatók hasonló technikával elkészített csipkék a táborban résztvevők munkáiból.
– Az a legjobb, ha valaki a szüleitől, nagyszüleitől tanul meg csipkét verni, horgolni, és így örökíti tovább a hagyományt. De aki nem gyerekként találkozott először ezzel a tevékenységgel – ahogy én sem –, az sem késett le semmiről. Ha megtetszett neki, például a tárlaton látottak alapján, el lehet kezdeni és folytatni a saját örömünkre. Sajnos a tagjaink zöme idősebb asszony, nem ártana utánpótlás, ha a fiatalabbak is kedvet kapnának a csipkézéshez. Nyugodtan állíthatom, hogy kellemes elfoglaltság – mondta zárásként Vonsik Zsuzsa.
Forrás: delmagyar.hu
Fotó: Vonsik Zsuzsa