Vásárhelyi állatorvos: Minden állatért, amit tartunk, felelősséggel tartozunk (I. rész)

A Hódmezővásárhelyi Kék Kereszt Állatgyógyászati Centrum állatorvosa elmondta, bár ez egy szárazabb téma, fontos beszélni róla, hiszen nem egyszerűen egy állatot, hanem egy társat választunk, amiért felelősek vagyunk.

A magyarországi törvények szerencsére egyre komolyabban veszik a témát: ha bántjuk, vagy hagyjuk az állatainkat elkóborolni, esetleg ők okoznak kárt másoknak, akkor akár szabálysértés, komoly kártérítés, vagy büntetőjogi eljárás is lehet belőle.

„Állatkínzásnak minősül az is, ha valaki az állatát elhagyja, vagy kizárja az utcára: kiteszi kapun kívülre, vagy kocsival elviszi valahova és ott kiteszi, magára hagyja” – tudtuk meg a szakembertől. Szintén ide sorolható, ha valaki kölyköket tesz ki, a nem kívánatos szaporulatot megöli, vagy bántalmazza az állatot. Ezek pénzbüntetést, vagy 1-től 3 évig terjedő szabadságvesztést is vonhatnak maguk után.

Az egzotikus állatok tartására pedig külön szabályok vonatkoznak, akadt rá példa, hogy valaki élővízbe tett ki egy aligátorteknőst.

A kutyáknál az is elő van írva, emelte ki az állatorvos, hogy csak úgy tarthatók, hogy ne tudjanak kijutni a tartási területről (legyen az kert, lakás, vagy tanya). Erre a szabályra azért is van szükség, mert egy utcára kiszökő állat komoly gondokat tud okozni: kiszalad az úttestre, kárt okoz az autóban (aminek a megtérítéséért mi vagyunk a felelősek), esetleg a szomszédban lefojtja a tyúkokat, vagy olyan közlekedési balesetet generál, ami halálos kimenetelű is lehet.

„A ház előtti szakaszon bekövetkezett balesetekért a legtöbb biztosítónál lehet kötni úgynevezett ebtartói felelősségbiztosítást.” – fejtette ki a szakember, hozzátéve, érdemes ilyet kötni, de jobb, ha nem kell használni. Dr. Horváth Zoltán azt tanácsolja, inkább kössük meg az állatot, csukjuk kennelbe, míg beállunk a kocsival – hiszen általában ilyenkor szöknek ki – és figyeljünk oda rájuk, amikor kaput nyitunk.

Az állatorvos sajnos azt tapasztalja, hogy ilyenkor sok esetben a gazda a saját kutyáját üti el. Ugyanakkor fontos az is, hogy az ebet tilos tartósan megkötni. „A kutyatartás alapja a kennel azoknál, akik kertes házban, tanyán élnek” – jelentette ki. Lényeges, hogy ez strapabíró, átrághatatlan és átugorhatatlan legyen, hiszen párzási időszakban, a nagyobb testű kutyák a drótot is képesek átrágni.

Mit javasol a szakember akkor, ha most először fogunk egy kutyát magunkhoz venni? Dr. Horváth Zoltán elmondta, őrző-védő, nehezen kezelhető kutyát kezdésnek nem ajánl, helyettük társas, vagy segítő ebekben érdemes gondolkodni (pl. golden, berni pásztor, magyar vizsla, újfullandi). Azt is számba kell venni, hogy gyerek mellé szeretnénk-e a kutyust.

Talán egyeseknek meglepő, de az állatorvos kiemelte, azt is meg kell fontolni, hogy milyen az eb szőrzete, mennyi kezelést igényel. A nagyobb szőrű kutyáknál nem tehetjük meg, hogy csak kéthavonta beadjuk a kozmetikushoz, addig pedig hagyjuk, hogy olyan legyen, amilyen. „Ez olyan, mintha valaki két fodrászat között nem fésülködne meg, vagy nem mosna hajat.”

Ha kiválasztottuk a házi kedvencet, fontos, hogy olyan helyről hozzuk el, ahol minimum egy oltással, oltási könyvvel rendelkezik – hiszen azt csak szakember adhatja be –, és féregtelenítve van. Arra is figyelni kell, hogy milyenek a körülmények: a sok szuka, koszos környezet árulkodó jel. Ezekben az esetekben általában nem tenyésztőkkel, hanem szaporítókkal van dolgunk. Miattuk lehet egyre több idegrendszeri, egészségügyi, fizikális problémákkal küzdő állattal találkozni – figyelmeztet a vásárhelyi állatorvos.

Hozzátette, arra is akadt példa, hogy a gazda elmondta, nem látta a tenyészetet, mert egy bizonyos helyre vitték a kölyköt. „Ez olyan, mint látatlanban nősülni.” Dr. Horváth Zoltán az ilyenektől óva int, hiszen egy igazi tenyésztő büszke az alomra. A fehér kutyáknál pedig arra is figyelni kell, hogy náluk fennáll a süketség veszélye. Érdemes elejteni egy kulcscsomót, vagy más zajt kelteni, és figyelni az eb reakcióját, ugyanis ebből már peres ügy is volt.

Dr. Horváth Zoltán még kiemelte, alaposan gondoljunk át mindent, mielőtt állattartásra adnánk a fejünket, hiszen „macskák esetében akár 15-20, míg kutyáknál 10-15 évre választottunk társat, és ezzel együtt kötelezettséget vállaltunk az ellátásukra, jólétükre.” De a kisebb állatoknál – nyúl, hörcsög – is ez a helyzet. „Soha ne divatból vegyünk állatot!” – hangsúlyozta a szakember.