Klubrádió: szülei mintáját követi, aki zsigerből üti, fenyíti gyermekét

Ugyanaz a kéz, mely simogat, mely átöleli a gyermeket, ha fél, nem okozhat fájdalmat, nem okozhat kiszolgáltatottságot – hívta fel a figyelmet a gyermekjogi szakértő. Magyarországon törvény tiltja a gyermekek testi fenyítését, 2005 óta zéró tolerancia van érvényben! Gyurkó Szilvia rámutatott: a testi fenyítés támogatói sokszor szüleiktől kapták és tanulták ezt a mintát.

Nem csitul a botrány, továbbra is a balliberális média össztüze zúdul az össze-vissza magyarázkodó Márki-Zay Péterre, aki a napokban azt mondta: a túl szigorú magyar gyermekvédelmi szabályozással szemben a kanadait helyesebbnek tartja, az ugyanis nem utasítja el a testi fenyítést a gyermeknevelésben.

„… természetesen nagyon szigorúan szabályozva: a gyermeket semmilyen külsérelmi nyom nem érheti, nem lehet a fején ütni, nem maradhat nyoma, csak nyitott kézfejjel, satöbbi, hogy nagyon pontosan, korrekten le van szabályozva, hogyan lehet fenyíteni a gyereket. És én azt gondolom, ez a helyes út” – népszerűsítette a testi fenyítést lehetővé tevő kanadai szabályokat. Hozzátette, „az ember például az utcán egy kézszorítással is jelzi a gyereknek, ha valami nem oké, ha valami nem elfogadható. És nem érdekli, ha sír, sőt.”

A testi fenyítés tiltott és törvénybe ütköző

Csütörtökön a Márki-Zay politikáját eddig gyakorlatilag kritika nélkül hájpoló balliberális Klubrádió is kiosztotta a gyermekek testi fenyítése mellett kiálló politikust. A Klubrádió műsorvezetője, Lampé Ágnes által megszólaltatott gyermekjogi szakértő, Gyurkó Szilvia, a Hintalovon Alapítvány kuratóriumi elnöke világossá tette: a vásárhelyi polgármesternek abban igaza van, hogy a magyar törvények különbséget tesznek a testi fenyítés és a gyermekek elleni fizikai erőszak között. Viszont – ez a rossz hír Márki-Zaynak – mindegyik tiltott hazánkban, vagyis

„2005 óta zéró tolerancia van a gyerekekkel szembeni rossz bánásmód minden formájában szemben, és a testi fenyítés is idetartozik. Amennyiben a gyermekek testi fenyítése kitudódik, arra a gyermekvédelmi rendszernek reagálnia kell”

– hívta fel a figyelmet.

Pofozkodás nélkül is lehet nevelni, sőt!

Gyurkó Szilvia elismerte, sajnos a magyar szülők kétharmada még elfogadhatónak tartja a testi fenyítés egyes formáit: ha rácsap a gyerek fenekére vagy épp a kezére, amikor például a konnektor felé nyúl. Nem arról van szó, hogy a szülő alkalmatlan lenne a gyermeknevelésre, ha egyszer-egyszer ilyet tesz, csak ezekben az esetekben rosszul reagál, mert nem tudja, hogy pozitív nevelési technikákkal eredményesebben tudna határt szabni gyermekének, illetve hogy a testi fenyítésnek milyen negatív következményei lehetnek – mutatott rá. És nem is az a fő baj, hogy fájdalmat okoz a gyermekének, hanem az, ha beavatkozik a testi integritásába, megalázza, kiszolgáltatottá teszi.

„A testi fenyítést alkalmazó szülők között gyakori félreértés, hogy azt hiszik, ha ezt nem tennék, akkor lemondanak arról, hogy a gyereküket neveljék. Ez nem így van, a testi fenyítés nélküli nevelés nem az jelenti, hogy nem szabok neki korlátokat, nem húzok határokat, nem adok neki visszajelzéseket, ha valami megengedhetetlen, csak éppen nem olyan módon fegyelmezem, ami a gyermek érzelmi és fizikai biztonságát veszélyezteti”

– világított rá.

Hozzátette, a hazai törvények által is 2005 óta megfogalmazott pozitív gyermeknevelési technikák számos országban már jelentős eredményeket értek el. Svédországban például 1978-ban vezették be ugyanazt a testi fenyítést tiltó szabályozást, amit nálunk 2005-ben. Akkor ott ugyanúgy a szülők kétharmada elfogadhatónak tartotta a testi fenyítés egyes formáit, mint ma hazánkban, mára az új generációk csak 0,3 százaléka(!) gondolja úgy, hogy a gyermeket meg lehet ütni.

Gyurkó Szilvia szerint az a baj, hogy hiába tartalmazza a jogszabály a követendő és javasolt mintákat, cselekvési formákat, Magyarországon kevés szülői iskola működik, ahol a szülők valódi alternatívát tanulhatnának az érzelmi és fizikai bántalmazás, a testi fenyítés helyett, pedig a pozitív magatartásformákkal sokkal hatékonyabban tudnának nevelni.

Szüleiktől tanulják a mintát a testi fenyítés hívei?

Mint fogalmazott, mindig döntési kérdés szülőként, megüt-e valaki egy gyermeket vagy sem, hacsak nem zsigerből reagál, vagyis ha nem olyan szülői magatartást hoz magával, ahogyan őt nevelték, amikor gyermek volt: mert akkor lehet egyfajta generációs átadása annak, hogy a testi fenyítés megengedhető. A szülőség ezzel együtt tanulható, mindig érdemes alternatívákat felállítani: lehet, hogy én gyermekként kaptam egy pofont, ha eltörtem egy tányért, de nem akarom, hogy a saját gyermekemnek ugyanez legyen az élménye – üzeni a szakértő.

„A testi fenyítésnek komoly veszélyei vannak. A következetes szülői magatartásnak fontos eleme, hogy a gyermek nem bizonytalanodhat el a mi szeretetünkben és törődésünkben, a testi fenyítéssel viszont épp ezt kockáztatjuk. Az Európai Tanács 2010-ben gyönyörű kisfilmmel hívta fel a figyelmet, ugyanaz a kéz, ami simogat, ami átöleli a gyermeket, ha fél, nem okozhat a gyermeknek fájdalmat, nem teheti kiszolgáltatottá”

– zárta gondolatait.

Illusztráció: pixabay.com