Márki-Zay Péter bejelentkezett miniszterelnöknek

Elég furcsa időzítéssel: az önkormányzati választási kampány kezdetén leplezte le miniszterelnöki ambícióit a Mindenki Magyarországa Mozgalom elnöke. Ennek jegyében írt és íratott könyvet magáról, mondta tollba országos politikai eszmefuttatásait Gyurcsány főpolgármester-jelöltjének, Kálmán Olgának.

Szeretemország címmel jelent meg a tavaly még Simicska Lajos és körei által pátyolgatott és futtatott szerzőpáros, Márki-Zay Péter és Kálmán Olga közös kötete. Az a könyv, mely tartalmában ugyan nem sokat adott hozzá a magyar ellenzék országépítő víziójához, de máris robbantott egy bombát: jelesül azt, hogy kiderült belőle – mint a Ripost és az Origo kiszúrta –, a Márki-Zay családot, a feleség amerikai szülésznői tanulmányait hosszú ideig egy fényevő szélhámos pénzelte, bábagyakorlatát pedig az amish nevű szekta körében végezte el.

A nem túlságosan bizalomgerjesztő ízelítő után a kötetet fellapozva egyébként a vásárhelyiek csalódással kell, hogy megállapítsák: nem Vásárhelyről szól. Márki-Zay nem azért írt és íratott tehát magáról könyvet, hogy helyi politikai törekvéseit, városépítő elképzeléseit összefoglalja, szándéka a napnál is világosabb az első sortól az utolsóig: a Mindenki Magyarországa Mozgalom elnöke felajánlkozott és bejelentkezett az ellenzék miniszterelnök-jelöltjének, Orbán Viktor kihívójának. Vagyis kormányfő akar lenni.

„Abban viszonylagos az egyetértés, hogy kellene egy karizmatikus személy az ellenzéki tábor élére, egy olyan, mindenki számára elfogadható politikus, aki méltó és esélyes ellenfele lehetne Orbán Viktornak” – fogalmazza meg Kálmán Olga, aki tehát nem is nagyon igyekszik véka alá rejteni szándékát, hogy az ellenzéki közvélemény elé vetítse az egyébként még a városvezetésében sem bizonyított Márki-Zay nagypolitikai karizmáját és politikai krédóját.

A még nem egészen másfél éve polgármester polgármester számára tehát máris kicsi Vásárhely, a célja nem más, mint hogy ugródeszkának használja jelenlegi pozícióját az országos politikai karrier felé.

Márki-Zay ugyan látszólag kétértelműen felel arra a visszatérő riporteri kérdésre, akar-e miniszterelnök lenni, és elvállalná-e a miniszterelnök-jelöltséget. Sokatmondó azonban, hogy kifecsegi, már a 2018-as időközi választáson sem elsősorban a helyi polgármesteri cím megszerzése és szülővárosának vezetése lebegett a szeme előtt, ugyanis „azt mérlegeltem, lehet, hogy Hódmezővásárhelyen nulla százalék esély van a győzelemre, de ha ez csak egy százalék esélyt ad hozzá ahhoz, hogy az országgyűlési választáson (2018. áprilisban – a szerk.) az ellenzék megdönti Orbán hatalmát, akkor bele kell vágni”. Ráadásul a könyvben egyetlen egyszer sem jelenik meg az az egyébként közismert maszatolása, miszerint számára nem létezhet nagyobb dicsőség, mint Hódmezővásárhely vezetése.

Ellenkezőleg: mérhetetlen önbizalommal kijelenti, sokak szerint hiba lenne, ha nemmel felelne a miniszterelnöki ambícióit firtató felvetésekre, mert „fennállna annak veszélye, hogy rengeteg ember csalódna bennem. Azt gondolnák, hogy végre van valaki, aki meg tudná csinálni, aki képes lenne legyőzni Orbán Viktort, képes lenne ennek az országnak a sorsán változtatni, de ő meg nem vállalja”.

Természetesen nem is kell nagyon kérlelni, mert „tudom, hogy ha szükséges, ha én is úgy fogom látni, hogy itt az idő, és az ország sorsa múlik azon, hogy mit vállalok el, akkor cselekedni fogok, és elvállalok bármit. […] Ha […] az ország jövője múlik azon, hogy elvállaljak egy feladatot, akkor nyilvánvaló, hogy arra nem mondhatok nemet.”

Ezzel pedig Márki-Zay máris igent mondott – leginkább saját magának és Kálmán Olgának. Ha pedig már így bejelentkezett miniszterelnök-jelöltnek, és Kálmán Olga billentyűzetének segítségével magát Orbán Viktor első számú és egyetlen riválisaként láttatja, rögvest „új rendszerváltást” is sürget, hogy „ezt a korrupt társaságot eltakarítsuk az ország éléről”.

Arra is kitér, nincs az ellenzékben olyan párt, amiben felfedezné azt az árnyékkormányt, amely leválthatná a Fideszt, „mi pont ennek a helyzetnek a feloldására alakítottuk meg a Mindenki Magyarországa Mozgalmat”, „ebből alakulhat ki egy jövőbeni párt vagy a pártok koalíciója”. A cél pedig nem más, mint hogy ebben a „a demokratikus rendszerváltó kormány lehetőségét lássák az emberek, egy komplett kormánylistával”.

A kötet lapjain ugyan még nem alakul meg az első Márki-Zay-kormány, ám ennek sincs sok híja. A politikus ugyanis azt vizionálja, 2022-ben nemcsak győz az ellenzék, de úgy fogalmaz, ha jól dolgoznak a következő években, és meglesz a teljes összefogás (ki nem mondva, de értelemszerűen az ő vezetésével – a szerk.), „akkor kétharmados többsége lehet az ellenzéknek még ebben a választási rendszerben is”.