Vitás, konfliktusokkal teli időszak jöhet az unió történetében

Az Európai Unió történetében a két irányzat a kezdetektől vitázott egymással: már az alapítás időszakában is megvolt a szembenállás, az évtizedek alatt aztán hol az egyik, hol a másik opció került a másik fölé és határozta meg az unió működését – fogalmazott Fritz Tamás, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója.

Komoly politikai küzdelmek várhatók

Jelenleg is ez a helyzet, és kérdés, hogy lehet-e kompromisszumot kötni. Nem lehet azt mondani, hogy az egyik vagy másik irányzat győzött volna, és a konferencián azt a következtetést vonták le, hogy az elkövetkező öt év e két nézet közti csatározásoktól lesz hangos, azaz komoly politikai küzdelmek várhatók, és lehet, hogy csak öt év múlva derül ki, hogy milyen irányba megy tovább az unió – ismertette.

Hozzátette: a résztvevők egyetértettek abban, hogy meg kell menteni az EU-t, hiszen az országok közti minden tagállam jól felfogott érdeke, habár

az értékrendek eltávolodóban vannak egymástól.

Berzi Gergely, a XXI. Század Intézet külügyi igazgatója egyetértett: vitás, konfliktusokkal teli időszak következhet az unió történetében. A nagy viták nem az Európai Parlament falai között fognak eldőlni, ez pedig jól mutatja a föderalisták és a szuverenisták megosztottságát – mondta, hozzátéve: az Európai Egyesült Államok és a nemzetek Európája koncepciók állnak egymással szemben.

Eltérő érdekek vezetik a tagállamokat

Mint mondta, a fontos kérdések inkább az Európai Tanácsban fognak eldőlni, és ahhoz, hogy a tagállamok változást érhessenek el,

elengedhetetlen, hogy a fontos kérdésekben konszenzusra jussanak.

Minden országot különböző érdekek vezérelnek, egyes nagyobb országoknak például jó lenne, ha az integráció fokozódna a tagállamok között. Jelenleg azonban ehhez az összes uniós országot meg kellene győzni, azaz például Magyarországnak vétójoga van az ilyen kérdésekben – hangsúlyozta.

A föderalisták évek óta nagy nyomást gyakorolnak az uniós intézményekre, a bizottságra és a tanácsra is, amellyel azt próbálják elérni, hogy minél több kérdést többségi szavazással dönthessenek el. Ebben az esetben a központi hatalmak rákényszeríthetnék akaratukat a kisebb országokra, azaz a politikai küzdelem kulcskérdése, hogy mindenkinek megmaradjon továbbra is a vétójoga – reagált Fritz Tamás.

Megjegyezte: az Európai Bizottság a közelmúltban különböző technikákkal mégis át tudott vinni többségi döntéssel néhány ügyet, majd példaként a kötelező betelepítési kvótákat hozta fel.

Gulyás: Azok szerepeltek a legjobban, akik a leghevesebben támadtak

Az európai parlamenti választáson azok a politikai erők érték el a legjobb eredményt, amelyeket a leghevesebben támadtak az elmúlt években, vagy akár a voksolás előtti hetekben – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerdán Budapesten egy az Alapjogokért Központ szervezésében tartott konferencián.

Gulyás Gergely a tanácskozáson példaként említette a szavazás magyarországi, lengyelországi és olaszországi és osztrák eredményét.

A tárcavezető ugyanakkor azt hangoztatta, hogy

távolról sem az EP az unió a legfontosabb intézménye.

A legjelentősebb politikai döntéshozói fórum az Európai Tanács, amelyben az állam- és kormányfők határozzák meg a fő irányvonalat. Az Európai Parlament önmagában ehhez kevés, legfeljebb arra képes, hogy egy ideig blokkolja az Európai Tanács által kijelölt irányt – tette hozzá.

Mivel a legfőbb döntéseket az Európai Tanács hozza meg, „jó okunk van az optimizmusra” – mondta.

Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs