Egyszerre tíz művész munkálkodhat a Mártélyi Alkotóházban – megnyitották az idei évadot

– A Mártélyi Alkotóház egy energiával teli hely, amit jól demonstrál, hogy jelenleg a holtág vize visszafoglalt egy területet abból, amit kölcsönvettünk tőle – mondta Tardy-Molnár Anna, a Magyar Alkotóművészeti Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója a Mártélyi Alkotóház évadnyitó ünnepségén. Kiemelte, az alkotóház mögött fantasztikus és izgalmas évek állnak.
– Abban reménykedünk, hogy a Mártély adta lehetőségeket minél több művészeti ág képviselői használják ki hosszabb-rövidebb ideig, hogy elmélyüljenek a táj adta lehetőségekben. Azért is különleges az alkotóház, mert ha az itt kibontakozó alkotásokat megnézzük, akkor azt látjuk, hogy az itteni közösség nem elvesz a természettől, nem nyerészkedik rajta, hanem mindig visszaad. Erre jó példa volt az elmúlt év, amikor azt az ihletet, ami megérintette a Mártélyra érkező költőket, versek formájában adták vissza a nagyközönségnek és a településnek.
Az alkotóházban egyszerre 10 művész alkothat, pihenhet.
– A Mártélyi Alkotóházunk rendkívül népszerű. Csodálatos környezetben található. Minden alkotóháznak megvan a sajátos hangulata. Más-más műfajban alkotókat vonz. Mártélyon azonban nem tudjuk meghatározni, hogy festők, szobrászok, írók, vagy fotósok jöttek-e többen
– mondta az ügyvezető igazgató a Délmagyarnak. Arról is beszélt, felsorolni is hosszú lenne, hogy hány híres művész fordult itt meg.
A Mártélyi Alkotóház ünnepélyes megnyitóján Szabó Noémi, a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum művészettörténésze tartott előadást Tornyai János Szentendrei Régi Művésztelepen töltött festői korszakáról.
– Tornyai János születésének 150. évfordulóját ünnepli idén Hódmezővásárhely. A „nagy sömmi” festőjének drámai, súlyos életműve számos meglepetést rejt, például élete utolsó időszakának festői termését, amelyet a Szentendrei Régi Művésztelepen hozott létre 1933 és 1934 nyarán – emelte ki.
Szabó Noémi elmondta, a Szentendrei Régi Művésztelep ekkoriban élte virágkorát, az ott dolgozó fiatal, tehetséges művészek laza alkotói, és szoros baráti közösséget alkottak. Bár Tornyai személyisége, festészeti felfogása idegenül hatott, sőt idegen is maradt e közegben, a szentendrei közösség mégis felszabadítóan érintette az idős mestert – hangsúlyozta a művészettörténész. Hozzátette, a nehéz élet fáradalmaiban meggyötört Tornyai János kései alkotói időszakában szinte ontotta a frissebbnél frissebb festői megoldásokkal teli műveket.
Forrás: delmagyar.hu