Történelmi igazságtétel az ellenzék gyenge szereplése

A 2019-es európai parlamenti választások eredményei szerint a Fidesz–KDNP 13, a Demokratikus Koalíció 4, a Momentum 2, az MSZP–Párbeszéd és a Jobbik 1-1 mandátumot szerzett. Az eredményeket szakértők elemezték a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában.

Történelmi igazságtétel a kevés ellenzéki mandátum

Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég elemzője történelmi igazságtételre hívta fel a figyelmet, miszerint az MSZP, amely az alaptörvény szerint is jogi és erkölcsi felelősséget visel az MSZMP utódpártjaként, az Európai Parlamentből való kiesés felé sodródott. Ez jelenség a rendszerváltozáshoz kapcsolódó üdvös fejlemény – fogalmazott.

Az alkotmányjogász a többi ellenzéki párt kapcsán is hasonló aggályokat fogalmazott meg. A Demokratikus Koalíció által vizionált Európai Egyesült Államok a magyar demokratikus berendezkedés elvének sérelmét eredményezné. Olyan

birodalmi gondolatról

van szó, ami a brüsszeli abszolutizmust testesíti meg, amelyben központilag irányítanák a külügyi, belügyi és pénzügyi folyamatokat is – mondta ifj. Lomnici Zoltán.

A Jobbikkal kapcsolatban az emberi méltóság tiszteletét, a diszkrimináció tilalmát és a magyar nemzetiségek nemzeti hitvallásban foglalt szerepét kifogásolta; ezek Lomnici szerint nem egyeztethetők össze a párt kitörölhetetlen múltjával. Hangsúlyozta: a rasszista-antiszemita rigmusokat és programelemeket nem lehet elfelejteni.

A Momentumról megjegyezte: egyetlen párt sem fogadhat el külföldi forrást a párttörvény értelmében, a politikai erőnél pedig aggályok merültek fel

a pénzügyi háttere átláthatóságával kapcsolatban.

Nem mindegy, hogy tapasztalt vagy tapasztalatlan politikusok képviselik Magyarországot

az Európai Parlamentben – hangsúlyozta.

Sporthasonlattal összegezte a vasárnapi EP-választást: „megszületett a bajnokcsapat, néhány alsóházi együttes középcsapattá fejlődött, és olyanok is akadnak, akik épp, hogy elkerülték a kiesést a másodosztályba.”

Kevesen számítottak a DK előretörésére

Aki részletesen követte az elmúlt hetek közvélemény-kutatásait, az láthatta a trendet, amely a választás estéjén sokak számára meglepetést okozott, vagyis az elmúlt egy hónapban a Nézőpont Intézet mérései és a szakértői vélemények egybehangzóan a Demokratikus Koalíciót hozták ki a második legerősebb ellenzéki pártnak – emlékeztetett Tóth Erik, a Nézőpont Intézet elemzője.

Azt is elmondta, hogy emiatt rengeteg kritika érte az intézetet, hiszen

a közvélemény nem számított a Jobbik ilyen mértékű térvesztésére,

és sokan gondolták, hogy az európai parlamenti választások történetéből adódóan a párt jó eredményt ér el, ez viszont nem jött be.

Megjegyezte: a Századvég volt a másik olyan kutatási intézmény, amely gyenge szereplést jelzett a Jobbik esetében.

Erősítettek pozícióikon a radikális ellenzéki pártok

A Momentum eredményéről Tóth azt mondta: nagyjából 7 százalékra becsülték a pártot, a 10 százalékot éppen csak el nem érő szavazatszám pedig még hibahatáron belül tartotta a Nézőpont előrejelzését. Mindez megmutatja, hogy a választási kampány hajrájában valóban volt egy trend, amely a radikális ellenzéki pártok pozícióit erősítette, hiszen

a DK és a Momentum próbálta a legerősebb üzenetekkel mobilizálni a szavazóikat,

és voksokat szerezni a többi ellenzéki párttól.

Megjegyezte: a két ellenzéki párt jó eredményéhez kellett a „történelmi” pártként jellemzett MSZP rossz eredménye is, hiszen nemcsak a DK, hanem a Momentum is sikeresen csábított át szocialista szavazókat.

A Jobbik kapcsán azt mondta: folytatódott a Vona Gábor korábbi pártelnök lemondását követő lejtmenet. Hiába számítottak rossz eredményre a párttól, a szavazatok csupán 6,4 százalékának megszerzése őket is meglepte, és felmerülhet a kérdés, hogy az őszi önkormányzati választásokon még működni fog-e ebben a formában.