Így szavazott a térség: Kövegy a legaktívabb, Királyhegyes a legfideszesebb

Kiértékeltük és megmutatjuk, milyen eredmények születtek a Csongrád megyei 4. választókerületben a vasárnapi EP-választáson.

Választókerületünkben is rekordmagas részvétel mellett zajlott le a május 26-i EP-választás: a 19 településen összesen 37 858 fő adta le voksát, vagyis a szavazópolgárok 47,92 százaléka. A legtöbb szavazatot, 20 168-at a Fidesz-KDNP listájára adták le a választók, vagyis az országos átlagnál is nagyobb, 53,61 százalékos támogatást kaptak a térségben a kormánypártok. Ez azt mutatja, hogy az itt élők is megértették az EP-választás tétjét, és hitet tettek Orbán Viktor bevándorlásellenes csomagja, a magyar identitás, a keresztény kultúra és a nemzeti jövő megvédése mellett. A Csongrád megyei 4. számú választókerület is komoly felhatalmazással küldi a következő időszak brüsszeli politikai csatáiba a miniszterelnököt és a kormánypárti képviselőket.

Így voksolt a térség:

Ami a további eredményt illeti, a DK 14,93 és a Jobbik 7,73 százalékkal fért még föl a képzeletbeli dobogóra. A Momentum 7,62, az MSZP-P 6,46, a Mi Hazánk 4,75 százalékot kapott. A Kétfarkú Kutyapárt 2,45 százalékkal megelőzte az 1,89 százalékos LMP-t, a Munkáspártnak pedig 0,55 százalék jutott (lásd 1. táblázatunkat). Ez – mint korábbi cikkünkben jeleztük – azt jelenti, hogy a toronymagasan nyertes Fidesz-KDNP mellett itt is a korábbi pozícióin jelentősen javító DK és Momentum örülhetett igazán, míg a nagy vesztesek a Jobbik, az MSZP és az LMP, melyek vagy összecsuklottak, bezuhantak, vagy totálisan eljelentéktelenedtek.

Az önkormányzati választás előtt mindenesetre érdekes átrendeződés figyelhető meg az ellenzéki térképen, miszerint a DK és a Momentum a két meghatározó, mérvadó és vezető erő, a Jobbik és az MSZP a futottak még kategóriába került, súlyos pozíciókat veszített, az LMP-vel pedig tulajdonképpen nem is kell számolni.

A tíz legfideszesebb település:

Érdekesség, hogy a 19-ből 10 olyan település is akadt, ahol az országos átlagot jócskán, de jócskán túlszárnyalva, 60 százaléknál(!) is többen tették az ikszet a kormánypártokra (lásd 2. táblázatunkat a választókerületi top tízzel). A választókerület legfideszesebb települése Királyhegyes lett (78,15 százalék), de nem sokkal maradt el tőle Kövegy (77,49 százalék) és Magyarcsanád (74,13 százalék) sem.

Kiemelendő az is, hogy Makón 56,95 százalékon kapott a Fidesz-KDNP, ami a hasonló méretű települések rangsorában igen előkelő helyet biztosít a hagymavárosnak. Bátran kijelenthetjük, hogy Makó – köszönhetően a jelenlegi városvezetés békés, kiegyensúlyozott, nyugodt fejlesztő munkájának – fideszes településsé vált. Ugyancsak komolyan erősödtek a kormánypártok Hódmezővásárhelyen, mely a megyei jogú városok között a középmezőnyben zárt e tekintetben, de a 48,48 százalékos fideszes teljesítmény a legjobb az ellenzéki vezetésű megyei jogú városok között. Azt is bemutattuk, a Márki-Zay Péterrel szemben álló Mi Hazánkkal együttvéve egyértelmű, hogy Vásárhelyen kisebbségbe szorult a regnáló városvezetés.

A DK-ra a legtöbben arányaiban Nagylakon (16,94 százalék), a Jobbikra Ambrózfalván (14,46 százalék), a Momentumra Algyőn (10,63 százalék), az MSZP-P-re Ambrózfalván (12,65 százalék), a Kutyapártra Kövegyen (3,66 százalék), az LMP-re Algyőn (2,88 százalék), a Mi Hazánkra Földeákon (7 százalék), míg a Munkáspártra Óföldeákon (2,46 százalék) szavaztak.

A legpasszívabbtól a legaktívabbig:

A részvétel tekintetében egyébként (lásd 3. táblázatunkat) Kövegy bizonyult a legaktívabbnak (57,19 százalék), őket Mártély (56,1 százalék) és Székkutas (52 százalék) követte, Hódmezővásárhely 51,9 százalékkal nem sokkal maradt le a „bronzról”.

Borítókép: Farkas Éva Erzsébet makói polgármester férjével szavazott (fotó: Makó Híradó)