Ha tehetjük, foglaljuk közokiratba adásvételi szerződésünket

Biztonságosabb, ha magánokirat helyett közokiratban szerződnek egymással a felek, hiszen az számukra előnyösebb – hangzott el szerdán a Kossuth Rádió Napközben című műsorában.
Böröcz Helga közjegyző elmondta, tipikus probléma ingatlanvásárlás esetén, hogy a vételár utolsó részletének megfizetése után a régi tulajdonos közli az újjal, hogy a törvényileg lefektetett 15 munkanapon belül nem tud kiköltözni az ingatlanból.
Érdemes a közokiratra váltani
A nehézség kiküszöbölhető azzal, ha az adásvételi szerződést közokiratba foglalják, ugyanis ha ügyvéddel ellenjegyzett magánokiratban történik a megállapodás, akkor „nincs semmi az új tulajdonos kezében”, a régi lakót semmivel nem lehet rábírni az ingatlan azonnali elhagyására. Ebben az esetben egy lehetőség marad: bírósághoz fordulni.
Annak ellenére, hogy sokkal többen használnak szerződéskötésre magánokiratot, a közjegyző előtt megkötött közokirat
sokkal kényelmesebb megoldás lehet az ilyen esetekre,
és nem csak a vevő számára, hiszen az abban foglaltak kötelezettségek közvetlenül végrehajthatók.
Ez nem jelent mást, minthogy mindkét félnek kötelessége a szerződésben foglaltakat vállalnia, ellenkező esetben a sértett fél – legyen az az eladó, aki nem kapta meg időben a pénzét, vagy a vevő, aki nem tud beköltözni kifizetett ingatlanába – közvetlen végrehajtással járhat el.
Az eladó tehet „kiköltözési nyilatkozatot” is
Abban az esetben, ha valaki mégis magánokiratban szeretné megkötni a szerződését, még mindig lehetőség van egy „kiköltözési nyilatkozatot” tenni, melyet közokiratba foglalnak, így a probléma ugyanúgy áthidalható, mintha a megállapodás egésze közokirat formájában lenne megírva.
A már kész szerződés szükséges a
„kiköltözési nyilatkozat”
megtételéhez, azonban magánál az ügyletnél csak az eladónak kell jelen lennie – folytatta Böröcz.
Fontos tudnivaló, hogy a közokirathoz nem szükséges az ügyvédi munka, a közjegyzőé azonban igen. A közjegyző hatóságként permegelőző, bíróságot tehermentesítő munkát végez. Egy igazságügyi miniszteri rendelet alapján a díjai így nem változnak, a jogszabályban meghatározottakat figyelembe véve kérhet el pénzt, és az ügyfél számára számlát állít ki.
Ezzel szemben az ügyvéd piaci alapon szabja meg a díjait, ebből adódik az, hogy a közokirat és a magánokirat díja csak kevés esetben egyezik meg.
A közokirat díja
A közokirat díja függ az ügyértéktől is, és figyelembe kell venni a különböző sávokat, illetve, hogy hány példányban készül és hány oldalt tartalmaz az okirat. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara oldalán mindenki számára megtalálható a díjszabás, és ez alapján egy program segítségével ki is számolható.
Ha valaki úgy dönt, hogy közokiratban szeretne szerződést kötni, akkor a megfelelő kérelemmel
az ország bármelyik közjegyzőjéhez fordulhat.
Kevesen tudják, de nemcsak adásvételhez, hanem bérleti jogviszonyokhoz is rendkívül praktikus a közokirat használata.
Néhány évvel ezelőtt még sokkal kevesebben éltek a közokirat jelentette előnyökkel, azonban az ingatlanpiac fellendülésével az emberek felismerték a jogi intézményben rejlő lehetőségeket, így használatának száma megnőtt. Tagadhatatlanul nagy szerepe volt az emelkedésben az ingatlanforgalmazóknak és egyes cégeknek, amelyek ezt ajánlották az állampolgároknak – fejezte be Böröcz Helga.
Forrás: hirado.hu
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd