Agrárfórum Székkutason: ma már a gazdák irányítják a mezőgazdaságot
A magyar mezőgazdaságban benne van az az erő, hogy az Európai Unió támogatásai nélkül is nyereséges legyen – hangzott el ma a Székkutason tartott agrárfórumon. Az eseményen Lázár János országgyűlési képviselő Jakab István MAGOSZ elnökkel, Győrffy Balázs kamarai elnökkel és Kis Miklós Zsolt államtitkárral beszélgetett.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége Az európai parlamenti választások hatása a magyar agráriumra – petíció a magyar gazdákért címmel szervezett fórumot a Murgács Kálmán Művelődési Házban, ami zsúfolásig megtelt az alkalomra.
A szakembereket Lázár János kérdezte a mezőgazdaság aktualitásairól. Az országgyűlési képviselő elsőként arról érdeklődött, mi a fő gond ma a magyar agráriummal.
– Az erőforrásokat maximálisan ki kellene használni – válaszolt elsőként Jakab István, aki a klímaváltozást említette meg, mivel az a vízszint csökkenését eredményezte. – Nyárfa nőtt ki abból a kútból, ahonnan gyermekként vizet ittam – fogalmazott a MAGOSZ elnök, hozzátéve, új vízhasznosítási rendszerre van szükség, ugyanis az elegendő víz nagyobb versenyképességet hozna magával.
Emellett azt mondta, a GMO-mentes növénytermesztés mellett arra kellene törekedni, hogy az állati termékeket is GMO-mentes takarmánnyal állítsák elő.
– Egyre nagyobb földterületre van szükség a sikeres gazdálkodáshoz, amihez egyre drágább eszközöket is kell használni. Továbbá a „nagyhal megeszi a kishalat”, ezzel is kell kezdeni valamit – egészítette ki Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke.
Kis Miklós Zsolt szerint pedig a kis, a közepes és a nagygazdaságok is csak akkor tudnak talpon maradni, ha folyamatosan fejlesztenek. – Az unióban közös agrárpolitika van, ami a kormány intézkedéseinek is gátat szab – tette hozzá a vidékfejlesztésért felelős államtitkár.
Van-e arra lehetőség arra, hogy a mezőgazdaság EU-s támogatás nélkül is nyereséges legyen? – tette fel a második kérdést Lázár János.
– Határozottan igen, képesek lennénk rá. Az agrárkamarán belül ma már gazdairányítás van, és a kamara így viszi a kormánynak a javaslatokat. Az unió azonban a kelet-európai országokat hajlamos másodrendűnek tekinteni – reagált Jakab István.
Győrffy Balázs is úgy látja, hogy a magyar vidékben megvan erre a lehetőség. Úgy fogalmazott, gyorsan kell reagálni a helyzetekre, a gazdáknak meg kell tanulnia gyorsan és jól dönteni. – Az Európai Unióban van olyan törekvés, hogy hektáronként 15 ezer forinttal is csökkentenék a földalapú támogatás összegét. Azonban a sikerhez a kormánynak is nagyobb nemzeti önrészt kell tennie az uniós támogatások mellé. A jövőben a 16 százalékot 50 százalékra kellene emelni, a következő uniós ciklusban 2000 milliárd forintot kellene összesen fordítani az agráriumra – ismertette a kamarai elnök.
– Amíg lesz unió, addig közös agrárpolitika is lesz, azonban még a gazdáknak és a kormánynak is sok a házi feladata a nagyobb sikerhez. A gazdáknál például generációs problémával szembesülünk, és sok helyen nem biztosított a gazdaság átadása. 5-10 éven belül erre fel kell készülni, és az összefogásra kell törekedni, annak ellenére, hogy a gazdáknak a téeszekről rossz tapasztalatuk van – fejtette ki Kis Miklós Zsolt.
A fórumon még elhangzott: Magyarország az adottságaiból adódóan akár 20 millió ember ellátásra lenne képes, azonban még 10 millió embert sem lát el. Ennek egyik oka, hogy például a 2007-2013-as ciklusban a szocialista kormány az élelmiszeriparra nem fordított elegendő összeget, míg a 2014-2020-as intervallumban már 300 milliárd forintot kapott az ágazat. Az ilyen fejlesztések nélkül nincs esély a nagyobb fejlesztésre, mint ahogy azt sem tudjuk elkerülni, hogy szlovák tejjel és lengyel sajttal találkozzunk a boltok polcain.
Az esemény végén a megjelentek is feltehettek kérdéseket a szakembereknek.
Fotók: Gémes Sándor
