Gulyás: Magyarországnak a világ minden vezető hatalmával jó a kapcsolata

A hétfői találkozó az amerikai elnökkel a magyar diplomáciának kiemelkedő siker, miként az is, hogy az országnak a világ mindegyik vezető hatalmával kiegyensúlyozott, jó a kapcsolata – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten.

Gulyás Gergely sajtótájékoztatóján kiemelte: kifejezetten jó a kapcsolat minden olyan vezető világhatalommal, amelynek a gazdasága Magyarországnak is fontos és amellyel a gazdasági-politikai együttműködés nagy jelentőséggel bír.

Megjegyezte: a védelmi együttműködés parlamenti elfogadására az európai parlamenti választást követő ülésszakban kerülhet sor.

Kérdésre a miniszter közölte: Orbán Viktor kormányfő nem hívta meg Budapestre Donald Trump amerikai elnököt, de ha szükséges, fognak találkozni.

Arról is beszélt, hogy haderőreform folyik Magyarországon, hogy az ország azon NATO-tagállamok közé tartozzon, amelyek a GDP-jük 2 százalékát fordítják védelemre. Várhatóan jövőre érjük el az 1,6 százalékot és 2023-ra teljesíthetjük a 2 százalékot. Amire szükség van, azt Magyarország NATO-szövetségestől szeretné beszerezni, ennek érdekében több országgal tárgyalnak – közölte.

Gulyás Gergely kifejtette: az amerikai elnök szándéka, hogy mérsékelje az országa szempontjából negatív külkereskedelmi mérlegből adódó veszteségeket, és jó hír, hogy Európa e tekintetben csak a második helyen van, Kínával szemben lényegesen nagyobb a külkereskedelmi mérleg amerikai negatívuma. Viszont ha nem sikerül megállapodásra jutni, az Egyesült Államok intézkedéseket vezethet be, ami a magyar gazdaságot hátrányosan érintené, ezért megfelelő válaszokat kell majd találni – mondta.

Kitért arra is, hogy a luxembourgi székhelyű Európai Bíróságon kvótaügyben Magyarország ellen indított eljárás most ért olyan szakaszba, hogy nyilvános tárgyalást tartottak. Álláspontunk szerint a Lisszaboni Szerződés nem ad lehetőséget a kvóta szerinti elosztásra, az pedig kettős mércét jelent, hogy egy tagállam kivételével senki sem teljesítette az előírt kvótát, mégsem minden országgal szemben indítottak eljárást – jelentette ki. Hozzátette: Magyarország szerint a bevándorlás sikeres kezelése érdekében el kell venni a kérdést a bizottságtól és a belügyminiszterekből álló tanácsra kell bízni, így lehet garantálni, hogy “Európa a migráció kérdésében újra ura legyen a helyzetnek”.

Kérdésre a miniszter közölte: a találkozó az Európai Néppárt (EPP) által kijelölt “bölcsek tanácsával” az európai parlamenti (EP-) választás után lehetséges, az EPP-vel kötött megállapodás szerint is mindenkinek az az érdeke: az EP-választás után tisztázzák a kérdéseket.

Úgy látja, az EPP és a Fidesz vitájának rendezése szempontjából fontos, hogy az EP-választást követően milyen irányt vesz a néppárt.

Gulyás Gergely megjegyezte: a Jobbikkal senki sem egyeztetett az EPP részéről. Kizárt, hogy a Fidesz és a Jobbik is a néppártban foglaljon helyet, a Jobbikot szélsőjobboldali, antiszemita pártként tartják számon Brüsszelben – fogalmazott.

Az Európai Bizottság elnöki posztjára pályázó csúcsjelöltek vitájával kapcsolatban a miniszter megjegyezte: Frans Timmermansnál, az európai szociáldemokraták listavezetőjénél kevés populistább politikust ismer Európában.

Közölte: Manfred Weber, az EPP csúcsjelöltje úgy nyilatkozott, hogy “nem tart igényt a mi támogatásunkra”, ennek eleget tudunk tenni. Emlékeztetett: az Európai Bizottság elnökének megválasztásakor öt éve is az egyik legsúlyosabb kritika azzal kapcsolatban fogalmazódott meg, hogy a csúcsjelölti (Spitzenkandidat) rendszer felülírja a Lisszaboni Szerződést, ami elfogadhatatlan. Ez a rendszer ugyanis elvon egy olyan jogot az Európai Tanácstól, amely a közösségi jog alapján megilleti a testületet – mondta.

Kérdésre kijelentette: ha felveti valaki Michel Barnier Brexit-főtárgyaló jelöltségét a bizottság vezetésére, a kormány kialakítja az álláspontját. “Jó véleménnyel vagyunk” róla, de a kormánynak egyelőre nem kellett állást foglalni, mert jelölés nem történt – közölte.

Az ukrán nyelvtörvény elfogadásáról Gulyás Gergely azt mondta: Magyarország fenntartja a NATO-tárgyalások megkezdésének vétóját, és remélhetőleg a következő ukrán elnök másként viszonyul a nemzetiségekhez, így a magyar közösséghez is.

Kérdésre a miniszter elmondta: a német köztelevízió propagandafilmet készített a magyar családtámogatási rendszerről, ebben vannak valótlan állítások is, például, hogy csak a keresztény családok kapnak támogatást. A német közmédia a balliberális propaganda eszköze – fűzte hozzá.

A családvédelmi akcióterv öt pontja hatályba lép július 1-jén

A családvédelmi akcióterv erre az évre ígért öt pontja hatályba fog lépni július 1-jén – erősítette meg a Miniszterelnökség vezetője.

Gulyás Gergely az ezzel kapcsolatos brüsszeli vitáról azt mondta: a szokásoknak megfelelően fordultak Brüsszelhez – ahogyan a csoknál is tették korábban -, és egy előzetes támogató levelet kértek, ám azt nem kapták meg, az európai bizottsági bürokrácia a tiltott állami támogatás veszélyével fenyegetett.

Később azonban – folytatta – a kormány szóbeli garanciát kapott arra, hogy az Európai Bizottság nem fog eljárást indítani a babaváró hitel miatt.

A politikus megjegyezte, ha a migránskártyáknál nem merült fel a tiltott állami támogatás, jó lenne, ha a babaváró támogatást sem sorolnák ebbe a körbe.

A magyar GDP növekedett a legnagyobb mértékben Európában

A tervek szerint július 12-én fogadhatja el az Országgyűlés a jövő évi költségvetést, amelyet június 4-én terjesztenek a Ház elé – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Gulyás Gergely arról is beszélt, hogy a magyar gazdaság első negyedéves bővülése az EU-s tagállamoké közül a legjobb volt, 5,3 százalék. Értékelése szerint sikerült bebizonyítani, hogy a német gazdasági növekedés lassulása nem feltétlenül hat közvetlenül a magyar gazdaságra.

Jelezte ugyanakkor, hogy a kormány tisztában van azokkal a veszélyekkel, amelyeket a nyugat-európai növekedés lassulása jelent, ezért várhatóan két hét múlva döntést hoz a kabinet egy gazdaságvédelmi akciótervről.