Női sorsok a szocializmusban: egy tragikus sors, és egy kérdéses gyilkosság az utolsó előadáson

Még 2019 februárjában indult el a Női sorsok a szocializmusban című sorozat, amelynek során négy hónapon keresztül, négy hölgy életútját mutatta be Nagy Gyöngyi, az Emlékpont történésze. Februárban gróf Andrássy Ilona, márciusban Slachta Margit, áprilisban Kéthly Anna történetét ismerhették meg az érdeklődők. Kedd délelőtt, a záróelőadáson Tóth Ilona, az 1956-os forradalom mártír orvostanhallgatója került a középpontba.

Nagy Gyöngyi kérdésünkre elmondta, a példaképek keresése egy fontos része az életünknek, ezért is döntött úgy, hogy bemutatja ezt a négy hölgyet, akik kevésbé ismertek a nagyközönség előtt. Az életükben voltak olyan momentumok, amelyek példaként szolgálhatnak a mostani generációnak.

Tóth Ilona élete sajnos nem volt hosszú, ugyanis 25 éves korában kivégezték. Az orvosi egyetemen tanult, és még egy évet kellett volna a hőn áhított hivatásig elvégeznie. Szegény családból származott, de ez nem tartotta vissza, és olyan szakmát választott, ami kemény tanulást, kitartást igényelt. Emellett a sportot is szerette, kiváltképp az extrémebb fajtákat: sportrepüléssel, valamint tőr- és kardvívással is foglalkozott. – tudtuk meg Nagy Gyöngyitől.

„Az ő példája mindenképp az számunkra, hogy bárhonnan indul az ember, bárhová el lehet jutni” – emelte ki, hozzátéve, a történelem fordulatai sajnos néha közbe szólnak. Tóth Ilonát azzal vádolták meg, hogy ’56 november 18-án meggyilkolt egy ÁVO-s férfit. Ez volt az ’56-os forradalom látványpere, a híradások rengeteget foglalkoztak vele, mindenki tudta, hogy milyen vallomásokat tesznek.

Az eset furcsasága abban áll, hogy Tóth Ilona és társai bevallották a gyilkosságot. Ez arra vezethető vissza, mondta el Nagy Gyöngyi, hogy tudatmódosító szereket kaphattak, valószínűleg bántalmazták, és a börtönben rossz körülmények között tartották őket. Ilonával vádalkut kötöttek, aminek értelmében, ha beismeri a bűncselekményt, meghagyják az életét. A korban a jogi norma szerint, a gyilkosság bevallása nem vonta maga után az akasztást, legfeljebb 15 év börtön járt.

Mindennek ellenére, kivégezték Tóth Ilonát. Az ügye mind a mai napig foglalkoztatja a történészeket, sokan próbálják kideríteni az igazságot. 2016-ban született egy nagyobb munka, ami arról szól, hogy nem követték el a gyilkosságot, és a per célja az volt, hogy az ’56-os ifjúságot besarazzák, nimbuszát letörjék.

A záróelőadás előtt Nagy Gyöngyi elmondta, a közönség egységes volt, érdeklődéssel várták, hogy ki lesz az a következő személy, aki ennyire különleges és egyedi életúttal rendelkezik. „Mindig próbáltam arra törekedni, hogy valamit haza tudjon vinni magával az a látogató, aki ide eljön.”

Bizton állíthatjuk, hogy Nagy Gyöngyi törekvése sikeres volt, hiszen hónapról hónapra megtelt az Emlékpont, ahol olyan nők sorsát ismerhették meg az érdeklődők, akik példaként tudnak szolgálni. Az, hogy a későbbiekben lesz-e folytatása a sorozatnak, egyelőre a jövő zenéje.