A radikális iszlamisták toborzási célpontja lett Nyugat-Európa
Amélie M. Chelly francia szociológus a „Paradicsomra várva””című könyvében ír arról, hogy az Iszlám Állam kommunikációja hogyan alkalmazkodott a nyugati és keleti társadalmak elvárásaihoz. Külön megszólítási stratégiákat találtak ki ugyanis a nyugati és a keleti társadalom tagjai számára, a még nagyobb hatékonyság érdekében. – írja az Origo.hu.
A toborzás során így egy nagyon átgondolt kommunikációs stratégiával sikeresen hálózzák be a nyugati társadalmak elsősorban migráns hátterű fiataljait. A „Paradicsomra várva” könyvnek az összefoglalóját a V4NA Nemzetközi Hírügynökség szemlézte.
Az iszlám szakértőjeként ismert Amélie M. Chelly szerint már jóval a szíriai polgárháború előtt megkezdődött a nyugati társadalmakban a migráns hátterűek radikalizálódása.
Ez azonban csak a polgárháború okozta migrációs válság miatt került igazán a reflektorfénybe.
A radikalizálódás egyik fő oka, hogy az Iszlám Állam már kiterjesztette az utánpótlási toborzását a nyugati, nem muzulmán társadalomra is. Célpontjaik főleg a nyugati fogyasztói társadalmakból kiábrándult, periférián élő fiatalok, akik döntően harmadik világbeli bevándorlók leszármazottjai.
Az iszlamisták ugyanis hamar felismerték, hogy a mindenféle ideáltól megfosztott fiatalokat könnyen lehet radikalizálni. Az Iszlám Állam így ügyesen alkalmazkodott a kor kommunikációs kihívásaihoz, és kialakított egy keleti és nyugati irányú propagandagépezetet.
Ezzel különböző társadalmi csoportokat (például külvárosokban élő fiatalokat, egyedülálló nőket) céloznak meg. Az iszlamisták minden célpont felé a „mártírhalál” dicsőségét kívánják reklámozni, más-más motivációval.
Régebben a terroristák a halált inkább egy veszélyként látták, és el akarták kerülni, ezért a támadásnál egyben a lehetséges menekülési útvonalat is megtervezték.
A nyugati iszlám mai fanatikus követői azonban a halálban egy boldogabb élet reményét látják, így ők nem számolnak a meneküléssel, hanem inkább mártírhalált halnak.
Forrás: origo.hu
