quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 02. 23. vasárnap
  -  Alfréd
Promenad.hu archívum

Szabó Bálint: Márki-Zay dönt, a kisvállalkozók vagy az elkövetők oldalára áll-e!

2019. április 25.

A K’Art-károsultak mielőbbi kártalanítását kezdeményezi a jogász, aki első körben a hódmezővásárhelyi polgármesterhez fordult az ügyben.

Újabb, ezúttal érdemi tárgyalással, tanúmeghallgatásokkal folytatódott csütörtökön a Szegedi Járásbíróságon a K’Art-ügyként elhíresült, azaz a hitelezők sérelmére elkövetett, tényleges vagyoncsökkenést eredményező csődbűncselekménnyel kapcsolatos büntetőeljárás. A kifizetetlen, átvert károsult kivállalkozókat képviselő jogász, Szabó Bálint a tárgyalás előtt tartott országos sajtótájékoztatóján megismételte: a Szeviép mintájára a K’Art-történetben is – állami forrásbevonással – mielőbbi kártalanítási programot sürget és kezdeményez.

Korábbi cikkeinkben megírtuk, a Csongrád megye egyik legjelentősebb korrupciós ügyeként számon tartott, csődbűntett miatt zajló büntetőeljárásban jelenleg a két felszámolóbiztos ül a vádlottak padján. Szabó Bálint többször elmondta: a járásbíróság az eltűnt 800 millió forint sorsát kutatja „Hódmezővásárhely Szeviép-ügyében”. A valaha jobb sorsa érdemes K’Art-cégcsoport ugyanis nem fizette ki vásárhelyi és térségbeli alvállalkozóit, és két tagja 800 millió forint tartozást hátrahagyva szűnt meg, miközben 60 kisvállalkozó maradt hoppon.

– A Szeviép-ügyhöz hasonlóan a K’Art-ügyben is az a legsúlyosabb probléma, hogy állami és önkormányzati beruházásokon károsítottak, vagyis loptak meg 60 kisvállalkozót. A legújabb fejlemény, hogy a hódmezővásárhelyi közgyűlés által kiküldött vizsgálóbizottság befejezte munkáját, elkészítette jelentését, melyet a grémium hamarosan megtárgyal. Úgy gondolom, hogy a vizsgálóbizottság munkája, valamint a járásbíróságon folyamatban lévő büntetőper már elég alapot jelent arra, hogy a Szeviép-ügyhöz hasonlóan itt is belefogjunk egy – nyilván ez esetben kisebb léptékű, százmilliós nagyságrendű – kártalanítási programba. Mivel a büntetőeljárás során vagyonzárakat is elrendeltek, ezért a fedezet is meglehet erre. Illetve Márki-Zay Péter polgármesternél kezdeményeztem a kártalanítási program elindítását állami források bevonásával

– mondta a jogász.

Szabó Bálint úgy folytatta: a labda most a vásárhelyi városvezetőnél pattog.

– Az a fő kérdés a következő időszakban Vásárhelyen, hogy Márki-Zay Péter úgy, mint az elmúlt egy esztendőben az elkövetők oldalára áll, vagyis a K’Art-vezérek mellé, és megpróbálja mentegetni a politikai vagy akár anyagi támogatóit, vagy végre odaáll a kisvállalkozók mellé, felkarolja ügyüket, és közösen megoldjuk a problémát. Bízom benne, nyitott lesz a kezdeményezésem befogadására. Amennyiben viszont nem terjeszti azt a közgyűlés elé, az egyrészt árulkodó lesz, másrészt az esetben a többségi Fidesz-frakció vezetőjéhez, Hegedűs Zoltánhoz fordulok majd akkor, aki alpolgármesterként mindig támogatólag állt a K’Art-károsultakhoz

– ismertette.

A jogász szerint egyébként hamis Márki-Zay azon hivatkozása, hogy nem az ő hivatali idejéhez kötődik a károkozás, ezért adott esetben nem is a jelenlegi városvezetésnek kell kezelnie a károsultak ügyét. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: a nyomozás lezárásával, a büntetőper megindításával, bizonyos személyek vád alá helyezésével mostanra született meg a tulajdonképpeni jogalap arra, hogy kártalanításról lehessen beszélni.