Hatalmas pofont kaptak az oltásellenesek az Alkotmánybíróságtól
A taláros testület ugyanis kimondta: a gyermeket súlyosan veszélyeztető, a hatóságokkal való együttműködést megtagadó oltásellenes szülői magatartás esetén akár még a gyermek családból való kiemelése is alkotmányosnak minősülhet!
Mint arról beszámoltunk, Magyarországon – vásárhelyi kezdeményezésre, az itteni minta sikere alapján(!) – tovább bővült a kötelező védőoltások köre, mégpedig a bárányhimlő elleni kötelező, ingyenes, oltással. Müller Cecília megbízott országos tisztifőorvos emelte ki ennek kapcsán: a magyar kötelező védőoltási rendszer példaértékű, mert az átoltottság olyan szintű, hogy azok is védve vannak, akik valamilyen egészségügyi ok miatt nem olthatóak. A magyar kormányzat és az egészségügyi szakellátás rendszere tehát elkötelezett amellett, hogy a társadalom, gyermekeink megkapják a szükséges és nekik járó védelmet.
Az utóbbi időben ugyanakkor az országos sajtó számos alkalommal foglalkozott azzal is, hogy nemcsak ideahaza, de világszerte egyre komolyabb közegészségügyi fenyegetést jelentenek az oltásellenes mozgalmak (szekták). Hogy mást ne mondjunk, a Promenad is folyamatosan tudósít például az oltásellenes szülők ellen folyamatban lévő büntetőperről, melynek hódmezővásárhelyi szála is van. Ez és az ehhez hasonló esetek rávilágítanak, mekkora veszélybe sodorhatják gyermeküket (vagy akár az egész társadalmat) a felelőtlen, sokszor tévhiteknek felülő szülők vagy adott esetben az olyan egészségügyi „szakemberek”, akik az ilyen szekták, illetve egyének alá adják a lovat. De ennél még súlyosabb, hogy a hazánkhoz is közelítő kanyarójárvány terjedése is az oltásellenességre vezethető vissza. Mindezek tükrében jelzésértékű ítéletet hozott nemrégiben az Alkotmánybíróság!
Az Index számolt be róla a minap, hogy súlyos szakmai-jogi pofont kapott az oltásellenes szekta az Alkotmánybíróságtól. A taláros testület friss állásfoglalása szerint ugyanis nem kérdőjelezhető meg alkotmányos alapokon, hogy a védőoltások (köztük az életkorhoz kötött védőoltások) az emberi szervezet fertőző betegségekkel szembeni ellenálló képességének fokozását és a fertőző megbetegedések elterjedésének megelőzését szolgálják. Az Ab egyúttal lesöpörte egy oltásellenes szülő panaszát, aki egy konkrét ügy kapcsán általánosságban a lelkiismereti és vallásszabadsága sérelmére hivatkozott.
A grémium elutasított egy alkotmányjogi panaszt, amely arra irányult, hogy a testület állapítsa meg egy gyermek családból való kiemeléséről szóló döntés alaptörvény-ellenességét, és semmisítse is meg azt. Az érdemi alkotmányossági vizsgálatot tartalmazó, az Ab teljes ülése által egyhangúlag elfogadott határozat kimondja, hogy „a kötelező védőoltások beadásának jogszerű indok nélküli megtagadása esetén a szülők neveléshez fűződő joga korlátozható.” Sőt: végső esetben a szülőnek a gyermeket súlyosan veszélyeztető, a hatóságokkal való együttműködést megtagadó magatartása esetén a gyermek családból való kiemelése is alkotmányosnak minősülhet.
Persze a szülők nevelési jogának elvonása azonban csak ideiglenes lehet – áll a határozatban, mely azt is kimondja: a gyermekek védelemhez és gondoskodáshoz való jogának jogosultja a gyermek, míg kötelezettje elsődlegesen a család, másodlagosan pedig az állam.
Az Index megjegyzi: a panasz – különböző eljárásjogi hibákra hivatkozva – egy konkrét esetben született jogerős ítéletet és annak kúriai felülvizsgálatát is hatályon kívül helyeztette volna, ugyanakkor az anonim beadvány alapjogi része még ennél is érdekesebb volt. Az ugyanis azt firtatta, el lehet, vagy el kell-e venni egy oltásellenes szülőtől a gyermeket akkor, ha a vonatkozó szakhatóságok, a törvény és még folyamatban lévő perek sem bírják rá arra, hogy mind az egyén, azaz a gyerek, mind pedig a közösség érdekében adassa be a vakcinákat – olvasható a cikkben.
Az Index kiemeli: a hatóságok és a bíróságok álláspontja szerint azzal, hogy a szülők tudatosan kivonták gyermeküket az egészségügyi és gyermekvédelmi szervek látóköréből, kontrollálhatatlanná vált a gyermek egyedi egészségi állapota, testi és értelmi fejlődése is a magyar állam számára. Ez pedig nemcsak az egyén, hanem a közegészségügy, azaz a társadalom szempontjából is komoly veszélyeztetés.
A beadványozó szülők azt vitatták, a közérdek vajon felülírhatja-e az egyén alkotmányos szabadságjogait. A taláros testület most kimondta: a gyermek családból való kiemelése alkotmányos lehet. Az Alaptörvény értelmében ugyanis nemcsak a családnak, hanem az államnak is biztosítani kell a gyermekek számára azt a védelmet és gondoskodást, amely a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődésükhöz szükséges. Akár a szülőkkel szemben is.
Az Ab álláspontja szerint nem kérdőjelezhető meg, hogy a védőoltások (köztük az életkorhoz kötött védőoltások) az emberi szervezet fertőző betegségekkel szembeni ellenálló képességének fokozását és a fertőző megbetegedések elterjedésének megelőzését szolgálják. Tehát egyfelől az egyént (a gyermeket) védik a fertőzéstől, másfelől a gyermeket körülvevő kisebb közösséget, valamint az egész társadalmat a járványok megjelenésétől!
Az Index emlékeztet: az utóbbi hónapokban többször is fontos témává vált az oltásokat elutasító szülők ilyen-olyan ügye. Nemcsak Arizonában, de Magyarország határainál is itt a kanyarójárvány, ennek pedig az oka az oltásellenes propaganda, ami eddig gond nélkül terjedt a közösségi oldalakon. A Youtube után nemrég a Facebook is bejelentette, hogy felveszi a harcot az oltásellenes mozgalommal. A fokozott elővigyázatosságra már csak azért is szükség lehet, mert a közegészségügyi hatóságok visszakövették a kanadai Vancouverben kitört kanyarójárvány lefolyását, és a kezdőpontban ott találtak egy apát, aki az autizmustól való félelmében nem oltatta be a gyermekeit. Az oltásellenesség az aggodalmak szerint hamarosan az egész világon járványügyi vészhelyzetet idézhet elő!
Illusztráció: MTI/Rosta Tibor
