A hét embere: Gazsi Lászlót a paraszti kultúra, a folklór és a tanítványok szeretete motiválja

Gazsi Lászlót, a hódmezővásárhelyi Árendás Néptáncegyüttes művészeti vezetőjét választottuk a hét emberének.

Lászlóval az együttes tevékenységéről és céljairól beszélgettünk, de emellett érintettük azt is, hogy a hagyományok hű ápolói, azaz az Árendás Néptáncegyüttes tagjai hogyan ünneplik a húsvétot.

– Már egészen fiatalon, középiskolás koromban megfogalmazódott bennem a cél, látva azt, hogy Hódmezővásárhelyen van igény és potenciál arra, hogy a néptánc nagyobb szerepet töltsön be a meglévőnél, elhatároztam, hogyha lehetőségem nyílik megteszek majd mindent annak érdekében, hogy sok-sok hozzám hasonló fiatal megkedvelje és örömét lelje benne. Minek után 2014-ben meg is érkezett ezen lehetőség, én pedig örömmel éltem vele így a vásárhelyi Árendás Néptáncegyüttes művészeti vezetőjévé válhattam

– kezdte gondolatait Gazsi László.

Immár öt éve annak, hogy az általa kiemelt cél megvalósulásnak indult, ám hozzátette, hogy nagyon hosszú még az az út, amit be kell járnia ahhoz, hogy megmutassa: a néptánc napjainkban is egy aktuális, fontos szerepeket betöltő, hagyományőrző jelentéssel bíró tevékenység.

– Az elmúlt öt évben rendkívül nagy fejlődésen ment keresztül az együttes, számtalan elismerést és sikert tudhat magáénak. Ettől függetlenül azt gondolom, hogy ezzel még nem lehetünk teljesen elégedettek, hiszen sokkal több időnek kell eltelnie addig, amíg Bálint Aliz művészeti vezető társam és jómagam, valamint a táncosok munkájának gyümölcse beérik

– osztotta meg a művészeti vezető.

Az Árendás Néptáncegyüttes tizenhat taggal bírt akkor, amikor Gazsi László a vezetés élére került. Mára a felnőtt csoport létszáma a harmincat súrolja. Nem beszélve az utánpótlásról, akik úgyszintén harmincan vannak. Mindemellett pedig hetente egyszer kezdő-felnőtt foglalkozásra is sor kerül, ami ugyancsak nagyon népszerű és látogatott a vásárhelyiek körében.

– A folyamatos létszámnövekedés azt mutatja, hogy a felfedezni vélt igény és potenciál igen is létezik ebben a városban a néptánc és hagyományok őrzése iránt. Az egyetlen gond, hogy kevesen tudják elképzelni azt, hogy milyen lehetőségekkel bír mindez. Pedig napjainkban is remekül megállja a helyét és illeszkedik a rohamosan változó és fejlődő kultúrák világához. A népművészet és a néptánc világában az emberi kapcsolatok egy kicsit más értelmet nyernek. Sokkal szorosabbak és bensőségesebbek, mint mondjuk egyéb közegekben és ez egy fajta biztonságot ad. Ehhez természetesen a próbákon eltöltött idő, a fesztiválokon való megmérettetések és a legkülönbözőbb alkalmakkor, ünnepségekkor, táncházakkor, táborokkor való együttlétek segítenek hozzá és teszik azt meghitté

– ismertette az együttes koordinátora.

Aki megosztotta velünk azt is, hogy nem csak Hódmezővásárhelyen, hanem Baján, Bakson valamint Csongrádon is szívvel-lélekkel tevékenykedik. Minek apropójára az elmúlt hétvégén csoportjai közösen vettek részt a Szegeden megrendezett Országos Gyermek és Ifjúsági Néptáncfesztiválon.

– Idén immár 29. alkalommal, április 12-14. között került megrendezésre az Országos Gyermek és Ifjúsági Néptáncfesztivál, ahol az Árendás Néptáncegyüttes, Classic AMI- Kiscsillag csoportjának Mesebeli Dél-Alföld című koreográfiája mellett a bajai utánpótlást alkotó Sedergő Néptáncegyüttessel karöltve bemutatták a Györgyfalvi táncok című koreográfiát is. A fesztivál szervezője a Szent-Györgyi Albert Agóra volt, ahol gyermek és ifjúsági néptánccsoportok mutatkoztak be az ország szinte minden szegletéből, a határon innen s túlról. A felkészülést kora ősszel kezdtük meg. Az eredmény pedig egy arany és egy kiemelt aranyminősítés lett, amire igazán büszkék vagyunk és aminek nagyon örülünk. Hiszem és vallom, hogyha a néptánc nem párosul eredménnyel, sikerekkel és szeretettel, akkor a motiváció gyorsabban és könnyebben elveszik az emberekből. Persze az elsődleges cél nem más, mint a közösségépítés

– mesélte Gazsi László.

Elmondta, hogy a kitartás, a szorgalmas munka és az összhang rendkívül fontos. A viselet pedig megkoronázója a színpadon bemutatott táncoknak.

– A ruhadarabokat meg kell tanulni viselni. Ezt követően ad egy tartást és életérzést ahhoz, hogy hogyan is illik benne viselkedni, ami aztán hozzájárul ahhoz, hogy a bemutatni kívánt tánc pontos képet adjon a történetről, az adott tájegység táncáról, embereiről amit elkívánunk táncolni, játszani általa. Nagyon nehéz olyan műremekeket szabni a táncosokra, amelyekben élvezettel táncolnak és amelyeket büszkén viselnek. Mi szerencsések vagyunk, ugyanis Hódmezővásárhelyen nem csak kiváló szabóval és bőrművessel dolgozunk együtt, de az együttes szülői közösségének tagjairól is kiderült, hogy milyen tehetséggel bírnak a viseletkészítés terén is. A lehetőségeinkhez mérten szívesen szerzünk be Erdélyből, Felvidékről is olyan darabokat, amelyeknek tényleg hagyományőrző és értékeket teremtő erejük van. Ezek valódi kincsek

– fejtette ki a táncos.

Ismertette, hogy az utóbbi időben a fesztiválok és a különböző rendezvényeken való részvételekre fektették hangsúlyt, így minden más háttérbe szorult. Ám dolgoznak azon, hogy a városban is létrejöjjenek olyan hagyományőrzéssel és néptánccal kapcsolatos események, amelyekkel prezentálni tudják azt, hogy mivel is foglalkoznak ők igazán.

– Jelenleg kevesebb hangsúlyt tudunk fektetni arra, hogy megmutassuk itthon, Vásárhelyen, hogy mivel is foglalkozunk, de dolgozunk azon, hogy a megmérettetéseken szerzett eredményeink meséljenek helyettünk, öregbítvén városunk hírnevét. Erre a következő lehetőség, az április 28-án megrendezésre kerülő Néptáncosok Területi Bemutató Színpada, melyre együttesünk több hete gőzerővel készül. Egyelőre azonban húsvétkor szeretnénk egy szolidabb, családias légterű körben ünnepelni, ahol természetesen meglocsoljuk az együttes hölgy tagjait. Beszélgetünk, eszünk, iszunk jókat és élvezzük az együtt eltöltött, nyugodt perceket

– mondta el Gazsi László.

Az interjú elkészítése során megtudtuk még azt is, hogy a néptánccal utat törni nem egy egyszerű dolog a mai világban. Folyamatosan fent kell tartani a színvonalat, emellett pedig évről-évre fejlődni és haladni kell a korral. Az ihletet pedig az élmények, a paraszti kultúra – amit ápolni és őrizni kell – és az egymáshoz való viszonyulás biztosítja.

A 2001. óta számot tartott Árendás Néptáncegyüttes művészeti vezetője elmondta, hogy várják az utánpótlás csoportjaikba a jelentkezőket!

A 6-tól 10 éves korig, illetve a 10-től 14 éves korig, valamint 14 éves kor felettiek is bátran kifejezhetik érdeklődésüket, a táncos előélet nem feltétel. A próbákra pedig heti két alkalommal kerül sor.

Azok pedig, akik mozgáskultúrájukat szeretnék bővíteni és a versenyszellemet maguk mögött hagyván szeretnének egy héten egyszer egy jót ropni, szintén megtehetik. Ugyanis a kezdő felnőtt csoport az Árendás Néptáncegyüttesben pontosan ilyen céllal jött létre.

Fotó: Gémes Sándor/Gazsi László