Több mint százezer ember kapott eddig migránskártyát

Két évvel ezelőtt, 2017 áprilisában indult Görögországban az ENSZ migránskártya programja. A friss összesítés szerint eddig 111 ezer 500 embernek utaltak pénzt, most márciusban nagyjából 69 ezren kaptak, átszámítva 2 milliárd 200 millió forintot. Olyanok is vannak a kártyatulajdonosok között, akikről már kiderült, hogy nem valódi menekültek, de nem tudják őket kitoloncolni Európából. Az ENSZ – hasonlóan az Európai Bizottsághoz – úgy látja, hogy a program hasznos, mert jó a menedékkérőknek és erősíti a gazdaságot – hangzott el az M1 Híradójában.
„Egy személy havonta 150 eurót, a gyerekek pedig 40 eurót kapnak. Ez nagyon kevés pénz” – így nyilatkozott a múlt héten az M1 stábjának egy migráns Szalonikiben arról, hogy mennyi támogatásra jogosult Görögországban. Az iraki férfi azt is mondta a Híradónak, hogy kevésnek tartja ezt az összeget, ezért akar Nyugat-Európába jutni.
A múlt héten több száz elégedetlen migráns akart karavánt alkotva elindulni Szalonikiból a kontinens belseje felé, de a rendőrök útjukat állták. Ehhez azonban többször is könnygázt és hanggránátokat is be kellett vetniük. A határsértők ekkor is arról beszéltek a közmédiának, hogy szerintük kevés támogatást kapnak, amiből nem tudnak megélni, elégedetlenek a körülményeikkel, és szerintük Németországban jobb ellátást kapnának.
Görögországban 2017-óta kapnak az ENSZ és Európai Unió szervezésében név nélküli bankkártyákon pénzbeli támogatást a migránsok. A menekültügyi főbiztosság múlt havi adatai szerint több mint 33 ezer kártyára csaknem 70 ezer ember kapott pénzt márciusban. Közülük alig 12 ezren jogosultak menekültstátuszra, a többiek ügyében vagy még zajlik az eljárás, vagy már el is utasították a kérelmüket. a pénz azonban ekkor is jár nekik.
A jelentésből kiderül, hogy az anonim bankkártyára érkezett összeg 90 eurótól, vagyis mintegy 30 ezer forintnak megfelelő összegtől indul, egy nagyobb családnak pedig akár 550 eurót – vagyis csaknem 180 ezer forintot – is utalnak havonta. A támogatottak többsége szír, utánuk az afgánok és az irakiak következnek a sorban.
Az ENSZ-illetékesek jónak tartják a programot, azért is, mert szerintük hozzájárul a görög gazdasághoz.
Alexander Winterstein, az Európai Bizottság helyettes-szóvivője is hasonlóan nyilatkozott a héten. Azt mondta, amellett, hogy a program sikeres, a rendszer szerinte biztonságos és segít megelőzni a visszaéléseket is.
A magyar kormány azonban követeli a migránskártyák megszüntetését, mert álláspontja szerint a rendszer segíti az illegális bevándorlást, és olyan emberek is anyagi juttatást kaphatnak, akik biztonsági kockázatot jelentenek. Mint kiderült, a terrorizmussal gyanúsított, Budapesten letartóztatott Hasszán F.-nek is volt ilyen kártyája.
„Sok sebből vérzik az úgynevezett migránskártyák ügye, ami politikailag, jogilag és a biztonság szempontjából is komoly aggályokat vet fel” – erről beszélt a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1-en. Bakondi György azt mondta, azok az állítások például, amik arról szólnak, hogy a migránskártyákat csak politikai menekültek kapják, nem lehetnek igazak, mert 70 ezren nem kaptak menedékjogot Görögországban. Hozzátette, az sem mindegy, honnan van a pénz, és ki döntött arról, hogy az európai adófizetők pénzét fel lehet-e használni erre a célra.