quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 02. 23. vasárnap
  -  Alfréd
Vásárhely24.com archívum

Nem sikerült a Holdra szállás, megszakadt a kapcsolat az izraeli szondával

2019. április 12.

Minden izraeli tévécsatorna élő adásban közvetítette az első izraeli holdjármű leszállásának perceit. A berendezés a Hold felszínének közelében még egy utolsó fényképet küldött magáról, amelyen az izraeli zászló mellett angolul a “Kis nép, nagy álom”, és az “Izrael népe él” felirat látszott.     

Később az érkezés pillanatában megszakadt a kapcsolat a holdjáróval, és a szakemberek hiába próbálták megfejteni a hiba okát. A Beresit valószínűleg összetört vagy felrobbant.

Az ország középső részén, a Jehúd városban lévő “űrközpontban” Benjámin Netanjahu miniszterelnök személyesen is figyelemmel kísérte a Holdra szállás kísérletét, majd azt mondta, hogy Izrael legközelebb sikeresebben oldja meg a feladatot és bejelentette: két-három év múlva kísérlik meg újra a Holdra szállást.

Ha sikerült volna, akkor Izrael lenne a világ negyedik állama, amely képes erre. Így a hetedik, amely űreszközzel megközelítette a Holdat. A holdszonda egy héttel ezelőtt állt Hold körüli pályára, sikeresen végrehajtva a leszállása előtti utolsó veszélyes manővert.     

A Beresit nevű, legénység nélküli kis űrhajó 5,5 millió kilométert, és több sikeres manővert tett meg február 22-i felbocsátása óta. A négylábú, alig másfél méter magas, közel hat mázsás járműnek a Serenitatis-tengernél kellett volna Holdat érnie a tervek szerint.

A Hold-szonda az Asrael Aerospace Industries állami repülőgépgyár űrkutatási programjának és a SpaceIL nevű izraeli magánvállalkozásnak a közös gyártmánya volt. Mintegy 100 millió dollárba (28 milliárd forintba) került. Elsősorban Morris Kahn 88 éves dél-afrikai-izraeli milliárdos fedezte a költségeket.    

 A tervek szerint a Beresit két-három napig tevékenykedett volna a Hold felszínén, ahol a fedélzetén lévő műszerekkel az égitest mágneses mezejét mérte volna, és felvételeket készített volna a leszállás helyéről. Emellett feladata volt egy izraeli zászló kitűzése.

Magával vitt továbbá egy kapszulában digitális lemezeket, rajtuk izraeli szimbólumokkal, dalokkal, gyermekrajzokkal, a Bibliával és egy holokauszttúlélő visszaemlékezéseivel “a jövendő nemzedékek számára”.     

A Beresit Mózes első könyvének (Genezis, Teremtés könyve) héber neve.

mti, borítókép illusztráció