A Felvidékről kitelepített magyarokról hallhattak előadást a makói diákok az Emlékpontban
Rendhagyó történelemórával emlékeztek meg a mai napon az Emlékpontban a Felvidékről kitelepített magyarokról. A makói József Attila Gimnázium diákjai visszaemlékezéseket is meghallgattak Nagy Gyöngyi történész tolmácsolásában.
A 2015 óta, minden évben megrendezett előadáson a fiatalok meghallgathatták Nagy Gyöngyi az intézmény történészének elődadást. A mai napon országszerte, a kulturális világban felidézik az akkori eseményeket. A történész elmondta, hogy 1945 után, amikor a második világháború véget ért, Eduard Benes, a Csehszlovák Köztársaság második elnökének az volt a célja, hogy egy homogén, szláv nemzetállamot alakít.
Az I. világháború után az Osztrák-Magyar Monarchia fölbomlott, és Magyarországról a trianoni békeszerződés értelmében elkerültek a különböző nemzetiségek, más-más országokba. Majd az első bécsi döntés értelmében visszacsatolták Felvidék magyar lakta sávját 1938. november 2-án.
A történész hozzátette, hogy 1947. február 27-én a magyar és a csehszlovák külügyminiszter aláírt egy szerződést, mely tartalmazta a kétoldalú lakosságcsere egyezményt. Tehát ahány magyarországi szlovák jelentkezett önként Csehszlovákiába, annyit telepíthettek át vissza Magyarországra. 1947. április 12-én megindult az első vonat, mely az áttelepülő magyarokat szállította és az utolsó szerelvény 1949. júniusában gördült ki.
A makói József Attila Gimnázium tanulói az események ismertetésén kívül visszaemlékezéseket is meghallgattak Nagy Gyöngyi tolmácsolásában a rendhagyó történelemóra keretében.
