Lázár János: legyen Magyarország a 21. század győztese!

Sorsfordító évek állnak Magyarország és a kontinens előtt, hiszen társadalmi, gazdasági és politikai szempontból is komoly változásokon megy keresztül a világ. Európának össze kell szednie magát, nehogy vidám skanzenné váljon Kína és Amerika között. A jelenlegi kormány politikája és a nemzet összefogása esélyt teremt rá, hogy Magyarország a Kárpát-medence vezető erejévé váljon. Erről és a történelmi Alföld fejlesztési koncepciójáról is beszélt Lázár János szerdán egy vésztői vállalkozói fórumon.

Minden egyes magyarnak, minden választópolgárnak felelőssége van a közügyeink intézésében, senki sem veheti félvállról ezt a feladatát. Olyan sorsfordító gazdasági, társadalmi, politikai változásokon megy keresztül a világ, ahol az egyes döntéseink nemcsak gyermekeink, de unokáink jövőjét is meghatározzák – mondta Lázár János országgyűlési képviselő a szerdai vésztői gazdasági esten, melyen a körzet parlamenti képviselőjének, „régi harcostársának”, Kovács Józsefnek meghívására tartott előadást.

A politikus kiemelte, az ipari forradalom, a digitalizáció és az automatizáció mindannyiunkat érinti, fel kell készülnünk ezek kihívásaira. Az egyes nemzeteknek azzal is szembe kell nézniük, hogy a multik elképesztő hatékonysággal érvényesítik érdekeiket Brüsszelben. Ugyanakkor Európa az utóbbi évtizedekben meggyengült, beszorult a Kína és az Egyesült Államok közötti gazdasági háborúba. Ha nem találja meg saját útját az „európai egyesült államok” koncepciója és a nemzeti szuverenitások fontossága közötti vitában, akkor könnyen vidám skanzenné válhat. Arra is felhívta a figyelmet, a különböző kampányokban versenghetnek az eltérő értékrendek és politikai táborok, de a választásokat követően egyesíteni kell az erőket, csak az összefogás teremt esélyt a fejlődésre.

„Túl szegények vagyunk ahhoz, hogy veszekedjünk”

– hívta fel rá többször is a figyelmet, hozzátéve: olyan képviselőket, elöljárókat, vezetőket érdemes választani, akik az együttműködésben, az összefogásban, a különböző érdekek egyesítésében hisznek.

Hazánk helyzetét úgy jellemezte: Magyarország (és benne Békés megye) gyakorlatilag elveszítette a 20. századot, ezért ma a nemzeti gondolatot valló politikusoknak és kormánynak az a felelőssége, hogy a Kárpátoktól délre, a Kárpát-medencében mi váljunk a legerősebb nemzetté.

„Az a küldetésünk, hogy nyerjük meg a 21. századot, mi legyünk a Kárpát-medence vezető nemzeti ereje. A Kárpátoktól északra a lengyeleké a jövő, e vidéken viszont nekünk, magyaroknak kell nagyot alkotnunk ambiciózus célokat kitűzve, a választói bizalmat cselekvésre fordítva”

– fogalmazott.

Lázár János úgy vélekedett, tényszerű és reális Orbán Viktor miniszterelnök vállalása, hogy 2030-ra Magyarország Európa egyik legjobb helye, legjelentősebb Kárpát-medencei gazdasági-társadalmi ereje legyen, és közelítse meg az osztrák GDP-t. Hozzátette, van hová kapaszkodni, hiszen míg nálunk jelenleg 11 ezer, addig Ausztriában 44 ezer euró az egy főre jutó GDP, ám komoly kitörési potenciált lát az úgynevezett tartalékmegyékben, -régiókban és -településekben, elsősorban az Alföldön, a keleti országrészben, ahol még bőven található kiaknázandó munkaerő-tartalék. Csak Békés megyében – említette 35 ezer felnőtt embernek lehetne a jelenleginél színvonalasabb, komolyabb munkát adni, ők megfelelő ajánlat esetén szívesen maradnak itthon, illetve otthon.

„Az országnak szerencsére olyan kormánya van, melynek kiemelt célja a vidék versenyképességének növelése, ezért rengeteget költ a vidék fejlesztésére. Nem könnyű a helyzet, hiszen történelmi gyökereinkből fakadóan nagy úr az irigység és a pesszimizmus, komoly kihívásokkal néznek szembe vállalkozóink. A kormány azonban elkötelezett amellett, hogy felkarolja a nehezebb sorsú régiókat, így már csak összefogásra és az esélyt kihasználni képes vezetőkre van szükség”

– vázolta.

A konkrét nagyberuházások és fejlesztési elképzelések közül kiemelte, a kormány stratégiai célja a határokon átívelő, történelmi Alföld újjászervezése és erősítése, magyar vezetéssel, a románok és a szerbek közreműködésével. A régió tartalékainak kiaknázását, fellendítését olyan infrastrukturális fejlesztések szolgálják, mint a 44-es út négysávosítása Kecskemét és Békéscsaba között, valamint a Szegedet Debrecennel összekötő 47-es út négysávosítása, mely 450-500 milliárd forint értékben a 2020-as évek első felének egyik legjelentősebb honi közlekedési beruházása lesz. Ide sorolta még a békéscsabai repülőtér fejlesztését, valamint a déli vasút nagyszabású projektjét, melynek során a tervek szerint a Pécs, Baja, Szabadka, Szeged, Hódmezővásárhely, Békéscsaba, Gyula, Nagyszalonta, Nagyvárad, Debrecen összeköttetéssel 500 kilométernyi kötött pályás vasútépítés valósul meg 10 év alatt 800 milliárd forint értékben. Ennek a Lázár János által kormánybiztosként koordinált közlekedési gigaprogramnak a keretében már ebben a ciklusban elkészül a Szeged és Hódmezővásárhely közötti tram-train, valamint a Szeged és Szabadka közötti utazást 30 percre csökkentő új vasútvonal.

Az országgyűlési képviselő előadásában arra is kitért, a más térségekhez képest gazdaságilag elmaradottabb Békés megyét infrastrukturális beruházásokkal, valamint az agrárproduktivitás és az agráripar fejlesztésével lehet és kell kirángatni jelenlegi helyzetéből. Még mindig rengetegen élnek vagy élnének a termőföldből, mely fontos kincs. Őszintén szembe kell nézni vele – mutatott rá –, hogy a magyar mezőgazdaság hatékonysága messze áll az önfenntartástól, miközben a Kárpát-medence élelem-előállításának motorja lehetne. Nem elég csak az uniós forrásokra alapozni, aki hosszú távon a mezőgazdaságból képzeli el maga és családja jövőjét, annak fejlesztenie kell – szögezte le. Hozzátette, éppen ezért egyetért az agrárkamara javaslatával, hogy az EU-s források mellett mintegy 2000 milliárd forintot lenne célszerű fordítani a hazai családi, kis, közepes és akár a nagygazdaságok modernizálására. Emellett a mezőgazdasági alapanyagok termelését egyre jelentősebb mértékben lenne szükséges élelmiszer-ipari termékek előállításával kiegészíteni.

„Produktivitás, ipari park, gazdasági befektetés, tudatos tervezés, vállalkozók és adófizetők nélkül nincs jövő. Ma Magyarországon 4,6 millió ember fizet adót a munkája után, vagyis ennyien dolgoznak, de az lenne az ideális, ha ezt a számot 5 millióra emelnénk. Emellett feladatunk, hogy lépcsőzetesen tovább csökkentsük a vállalkozások munkavállalók utáni adóterheit. A vállalkozóknak pedig azt tanácsolom, csökkentsék költségeiket, növeljék a hatékonyságot, bátran modernizáljanak, automatizáljanak, digitalizáljanak. A kisebbek fogjanak össze, tömörüljenek láncokba, politikai, gazdasági és társadalmi értelemben is egyesítsük erőinket, hiszen csak együtt lehetünk sikeresek és erősek”

– összegzett.