Átfogó országfásítási terv készül

A tárcától megtudtuk, a mostani, tavaszi szezonban az állami erdőgazdaságok közül a legtöbb csemetét, mintegy négymilliót a Duna–Tisza-közi erdőket kezelő Kefag Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. ültette. A minisztérium arra is felhívta a figyelmet, hogy az állami erdészetek mellett további több millió facsemetét ültettek el a magán-erdőgazdálkodók is.

A jelenlegi erdők megfiatalításakor legtöbbször nemes­nyár- és akácfajokat ültetnek, amit az őshonos nyár és tölgy követ. A tárca magyarázata szerint a sorrendnek főként ­technológiai okai vannak, hiszen az őshonos fajokat a legnagyobb arányban természetes úton fiatalítják meg az erdészek, vagyis csak akkor kell ültetni, ha például az aszályos időjárás miatt elpusztulnak az erdőben maguktól növekvő csemeték.

Az akác- és nemes­nyár-kultúrerdők esetében azonban a fiatalítás jellemzően csak emberi segítséggel, ültetéssel valósítható meg. Ugyanez igaz a fekete- és erdei fenyvesekre, amelyek elsősorban talajvédelmi szerepet töltenek be a kopár, erózióveszélyes vagy futóhomokos területeken.

A minisztérium kiemelte: a klímaváltozás folyamatának ismeretében nagyon fontos, hogy megfelelő csemetéket használjanak az erdősítésekben. Az ipari célú ültetvények egy-két évtizedes időszakra létesülnek, az őshonos erdők ültetésekor pedig százéves időtávban kell gondolkodni.

A kutatások és a gyakorlati tapasztalatok egyaránt azt mutatják, hogy az elkövetkező ötven-száz évben visszaszorulnak az olyan hegyvidéki fafajok, mint a lucfenyő vagy a bükk, míg nőni fog a meleg, száraz körülményeket jobban elviselő fafajok, például a csertölgy térfoglalása.

A minisztérium szerint a jelenlegi csemeteszükségletet a hazai termelés képes fedezni, de hosszú távon jelentős modernizációra és kapacitásbővítésre van szükség ahhoz, hogy a megnövekvő igényt ki lehessen szolgálni.

Az Agrárminisztériumnak a meglévő erdők megóvása és megfiatalítása mellett kiemelt cél az ország fával borított területeinek növelése, ami az egyik leghatékonyabb eszköz a klímaváltozás negatív hatásainak mérséklésé­ben.

A rendelkezésre álló adatok szerint a magyar erdők jelenleg is évente mintegy négymillió tonna szén-dioxidot kötnek meg, ami hétszázezer főre jutó éves kibocsátásnak felel meg. Az erdők hatékonyan mérséklik a levegő hőmérsékletét is, akár hat-nyolc fokkal is hűtve azt, továbbá párologtatásukkal üdébbé teszik a környezetüket.

Kiemelték: az erdők ültetése a tulajdonosoknak hosszú távú befektetés is, hiszen a faanyag fenntartható módon megújuló nyersanyag, míg az erdőgazdálkodás kínálta munkalehetőség sok vidéki embernek jelent megélhetést.

Az Agrárminisztériumban jelenleg készül az átfogó országfásítási program tervezete, aminek célja, hogy tovább növelje az ország fával borított területét.