Kiszelly: 20 éves szír férfi nem fog 80 éves keresztény nőket ápolni

A korábban éveken keresztül Németországban élő, és most is gyakran visszalátogató politológus volt tegnap a makói Közéleti Est vendége. Kiszelly Zoltán szerint a németek pontosan kiszámolták, hogy mit nyernek a bevándorlással, de nem jött be – írja a Makó Híradó.
A Városépítők Társasága és a Makói Polgári Szalon hívta meg egy közéleti beszélgetésre Kiszelly Zoltánt, amelynek helyszíne a Korona Szálló földszinti terme lett. A politológus elsősorban a bevándorlásról beszélt, annak egy eddig kevéssé ismert hátterét feltárva a közönség előtt. Mivel Németországban nőtt fel, és azóta is sokat visszajár, ezért a németek példáján keresztül világított rá, milyen érdekek állnak a migráció mögött, és mire számítottak, ami azonban most már egyértelműen látszik, hogy nem jött be.
– A németek mindent kiszámolnak, csökken a munkaerő, nem születik gyerek, akkor be kell hozni. Németországba bejött másfél millió ember, azt gondolták, hogy 2-3 év alatt megtanulják a nyelvet, és elhelyezkednek egy olyan szakmában, amelyben tényleg hiány van. – hangsúlyozta a politológus.
A probléma azonban abban rejlik, hogy egy 20 éves szír férfi nem azért megy, hogy 80 éves német keresztény nőket mosdasson a kórházban.
Mint kiderült, négy év után csak a 20-30 százalékuk dolgozik, azok is leginkább minimálbéren, mert nem tudták, nem akarták megtanulni a nyelvet, anélkül pedig nem lehet boldogulni, így ezek a számítások megbuktak. A németek viszont még mindig úgy vannak vele, hogy ha az első generációs bevándorlók nem is, a második, harmadik generáció majd visszatermeli azt a pénzt, amit beléjük fektettek.
Ezt összeurópai szintre emelni azonban rengeteg költség, Kiszelly Zoltán pedig kitért arra is, ennek honnan „kellene származnia”. Itt jön be a képbe Soros György, és a hozzá hasonló spekulánsok, akiket mint elmondta, szinte kizárólag az anyagi érdek vezérel, ezen keresztül lehet őket megérteni.
Az Európába érkező bevándorlók lakhatását, átképzését, tanfolyamaikat ugyanis az Európai Uniónak hitelből kellene fedeznie, amely mintegy 30 milliárd eurót tesz ki.
– A világon pedig a legjobb adós az állam, ebben van a legkevesebb kockázat. – mutatott rá a politológus. A bevándorlókat, és a rájuk költött pénzt is szét kellene azonban osztani, méghozzá úgy, hogy mindegyik az országoktól függetlenül ugyanannyi támogatást kapjon, mert akkor nem áll érdekében máshová költözni. Ha azonban megtanulták a nyelvet és a szakmát, onnantól kezdve már költözhetnének ahová akarnak.
Ez viszont voltaképpen azt jelenti, hogy ameddig az érkező bevándorlók „terhet jelentenek”, addig jó helyen lesznek például a Kelet-Európai országokban is, képzettséget szerezve azonban nagyon szívesen látják őket Nyugat-Európában.
– Ha megfigyelik, mit mond az ellenzék? Senki sem akar „illegális” migrációt. Persze hogy nem, mert legálist akarnak. Senki sem akarja lebontani a kerítést. Persze, mert repülővel áthozzák őket fölötte, ki akarják kerülni. – mondta el Kiszelly Zoltán.
A magyar kormány azonban azt vallja, hogy nem erről volt szó, az európai szolidaritás legyen rugalmas, aki akar, az fogadjon be bevándorlókat, mi viszont inkább megvédjük az unió határait, plusz segítünk ott, ahol az emberek bajban vannak. Hiszen arről szól a demokrácia többek között Kiszelly Zoltán szerint, hogy legyen legalább kettő választási lehetőségünk, nem úgy, mint a kommunizmusban.
Berlinben és Brüsszelben most is úgy gondolkodnak, hogy ezt az 500 millió embert egyben kell tartani. Helmut Kohl azonban ezt még úgy csinálta, hogy jó ajánlatokat tett, ő még figyelembe vette a kicsi és a közepes országok érdekét azért, hogy jó szívvel tudják támogatni a német és francia javaslatokat. Ez mostanra viszont már nem szempont, azt mondják, örüljünk annak, hogy béke van.
Orbán Viktornak azonban nemcsak a bevándorlás elutasításában, hanem más, európai ügyekben is vannak szövetségesei. A politológus erre a mezőgazdasági támogatások csökkentéséről szóló terveket hozta fel példaként, amelyet nem csak Magyarország, hanem Lengyelország, Csehország, Olaszország, Spanyolország, Franciaország, és Görögország is kifejezetten ellenez.