Az orosházi muszlimok pénzváltással is foglalkoztak – kiadványbemutatóval zárt a Tornyai-sorozat évada

Mint elhangzott, az ősszel újra induló sorozat előadásait is nyomtatott formában foglalja majd össze a közgyűjtemény.

Háromezer év óta nem változott Orosháza és környékének település- és útszerkezete, csak az itt élők és uralkodók változtak – állapította meg Rózsa Zoltán. Mint elmondta, a terület régészeti emlékei közül sok megsemmisült a nyolcvanas-kilencvenes évek bányatevékenysége miatt, viszont az elkerülőút építése során számos lelet megmentésére nyílt lehetősége a régészeknek.

Az egyik temető feltárása során megállapították, hogy a sírok mind egy irányban fekszenek, s az Árpád-kori Kárpát-medencében ritka módon padmalyos temetkezést alkalmaztak, az elhunytat a megásott sír oldalában kialakított padmalyban helyezték végső nyugalomra. S hogy a feltárt településrészen talált állatcsontok között sertésé egyáltalán nem található, bizonyította, hogy itt muszlim lakosság élt. S hogy a sírokat nem Mekka, hanem Marokkó irányában ásták meg, a rendelkezésre álló tájolási technológia hiányosságának tudható be.

A fellelt mérlegek, serpenyők, speciális súlysorozatok és pénzérmék – közöttük a hamis fizetőeszközök is – arra a következtetésre vezették az archeológusokat, hogy a keletről jött népcsoport pénzváltással foglalkozott, s ezt igazolta a feltárt csontokban mért, a szokásosnál magasabb ezüst-koncentráció is.

A holtak mellett kevés tárgyat találtak a régészek, amelyek között jellegzetes az a 12-13. században készült, oroszlánt ábrázoló gyűrű, amely segített a település korának meghatározásában. Az itt élők jó módban éltek, amelyet a félig a földbe süllyesztett, téglából épített, nagyméretű kemence is igazol, amely nemcsak egy család szükségletét segített kielégíteni, s környezete közösségi térként is szolgált az ott élőknek.

A muszlim (káliz) közösség jelentősége akkor csökkent, amkor a pénzváltásban és a kereskedelemben betöltött szerepüket más népcsoportok is átvehették, míg sorsukat a tatárjárás pecsételte meg.

Az előadássorozat címet viselő, első alkalommal megjelent kötetet bemutatva Miklós Péter, a Tornyai János Múzeum igazgatója megköszönte az előadók – Vörös Gabriella, Sümegi Pál, Kovács Enikő és Rózsa Zoltán – munkáját, s a látogatók átvehették a sorozat megrendezését is segítő Nemzeti Kulturális Alap támogatásával megjelent összefoglaló kiadvány egy-egy példányát. A múzeumigazgató felhívta a figyelmet, hogy az ősszel induló új évad előadásaira is várják a régészet iránt érdeklődőket, s a következő sorozat végén ismét kötetben jelenteti meg a közgyűjtemény az elhangzottak írott változatát.

Forrás: Arany-Tóth Attila, közönségkapcsolati munkatárs