Az eddig ismertnél is súlyosabb következményei vannak egy kismama dohányzásának

NA közleményben idézték Horváth Ildikó tüdőgyógyász professzort, aki azt mondta, tudományos bizonyítékok vannak arra, hogy a várandós nőket érő környezeti hatások a magzat fejlődését jelentősen befolyásolják.

Hozzátette, hogy kifejezetten negatív a dohányfüst szerepe: hátráltatja az emésztésért felelős szervek, a szív-érrendszer és a tüdők egészséges fejlődését. Ráadásul ez nemcsak közvetlenül a magzatban mutatható ki, hanem az ő gyermekeiben is. Vagyis egy dohányzó, illetve dohányfüstöt elszenvedő nő unokái is “öröklik” a káros hatásokat még akkor is, ha a köztes generáció, tehát a megszületendő gyermek később egyáltalán nem dohányzik.

A társaság kitért arra, Magyarországon a tüdőrák a vezető daganatos halálok, ez adja az összes daganatos halálozás egyharmadát.

“Évente tízezer ember hal meg tüdőrák miatt, Magyarország ebben világelső” – írták.

A dohányfüst az úgynevezett krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD), vagy más néven tüdőfogyatkozás kialakulásában is jelentős szerepet játszik, mivel a tüdőben lévő légutak fokozatosan és tartósan egyre inkább beszűkülnek, pusztul a tüdő szövete, emiatt pedig egyre nehezebb lesz a kilégzés, és sok betegben később a tüdőrák is kialakul.

A betegség leghatékonyabb gyógymódja a korai stádiumban történő operáció. Mivel a tüdőrák gyakran alattomosan, tünetek nélkül növekszik, sokszor csak előrehaladott, már nem operálható stádiumban fedezik fel.

Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet ezért indította el speciális tüdőrákszűrő programját, ami jóval modernebb a hagyományos módszereknél, így képes kiszűrni a korábban esetleg nem látott elváltozásokat is – áll a közleményben.

mti, borítókép pinterest