quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 04. 17. csütörtök
  -  Rudolf
Vásárhely24.com archívum

Jobban félünk a globális felmelegedéstől, mint egy újabb gazdasági válságtól

2019. március 16.

A kutatás eredményei alapján a félelemre okot adó világjelenségek közül a gazdasági válságot csupán a harmadik helyre rangsorolta a válaszadók 59 százaléka. A megkérdezettek 64 százaléka első helyen említette a természeti erőforrások kimerítését, 63 százalékuk a globális felmelegedést tette a második helyre.

A megkérdezettek 51 százaléka egyetért abban, hogy az újabb válság néhány éven belül bekövetkezik. Azok, akik személyesen tapasztalták meg a 2008-2009-es gazdasági krízis hatásait, még inkább aggódnak egy újabb válság kialakulásától. Így nem meglepő, hogy pénzügyi óvatosság jellemzi a válaszolók többségét: a megkérdezettek 72 százaléka minél előrelátóbban próbálja meghozni a pénzügyi döntéseit, 54 százalékuk  a megtakarításainál, a befektetéseinél inkább az alacsonyabb hozamú, biztonságosabb formákat választja.

A  Cofidis kutatása alapján a válaszadók több 52 százaléka személyesen, közvetlenül, 13 százaléka pedig közvetlen környezetén keresztül tapasztalta meg a 2008-as válság hatását, ami közel harmaduknál okozott életszínvonal-romlást. Bár bő 10 év távlatából a lakosság körében konszenzus van abban, hogy a válság két fő oka a devizahitelezés elterjedése (46 százalékuk) és a túlzott hitelfelvétel  volt (a válaszolók 38 százaléka gondolja így), ennek ellenére  a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai alapján napjainkban a hitelszerződések száma stabilan emelkedik.

A felmérés szerint a lakáshitel szerződések száma az elmúlt években jelentősen nőtt: míg 2014-ben 273 844 kihelyezés történt, addig 2018-ban már 460 518-ra emelkedett a számuk az MNB adatsorai szerint.

Közölték: a Hitel Monitor historikus adatai is ezt a tendenciát támasztják alá, a hitelfelvétel elfogadottsága évről évre nő, a lakásvásárlásra szánt hiteleknél 64-ről 70 százalékra, lakásfelújításra felvett kölcsönöknél 46-ról  58 százalékra, az autóvásárlásra szánt külső anyagi segítség igénybevételének elfogadottsága pedig 27-ről 46 százalékra emelkedett az elmúlt években.

A Cofidis Hitel Monitor kutatását az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. végzi 500 fős mintán, online adatfelvétellel évente négy alkalommal, az adatok a 18-69 éves magyar internetező lakosságra nézve reprezentatívak.

(Borítókép: illusztráció, forrás: Pixabay.com)