quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 02. 24. hétfő
  -  Mátyás
Vásárhely24.com archívum

Újabb kötettel egészül ki a Szegedi Királyi Ítélőtábla története

2019. március 11.

A Szegedi Királyi Ítélőtábla 1890-es felállításával Szeged az ország egyik kiemelt ítélkezési központjává vált. Hatalmas ünnepséget rendezett akkor a nagy árvíz pusztításából újjáéledő város, és az ezt követő években is nagy tisztelet övezte a táblabíróság munkáját egészen 1950-ig, amikor a szovjet mintára átszervezett igazságszolgáltatásból törölték az ítélőtáblákat, amelyek csak 2003-ban alakulhattak újjá.

„Ennek a sok évtizedes ítélkezési munkának állít szép és hiteles emléket az a könyvsorozat, amelynek első kötete a bíróságtörténeti kutatásokra nagy hangsúlyt fektető Országos Bírósági Hivatal támogatásával 2014-ben került ki a nyomdából. Ez a Szegedi Királyi Ítélőtábla történetét 1890-től 1914-ig dolgozta fel. A második, 2015-ben megjelent kötet az 1914 és 1921 közötti munkát mutatta be, míg a 2017-ben kiadott harmadik kötet a táblabíróság 1921 és 1938 közötti tevékenységének legfontosabb állomásait foglalta össze” – beszélt a készülő kötet előzményeiről dr. Hámori Attila, a Szegedi Ítélőtábla tanácselnöke, aki mind a négy kötet szerkesztői munkáját magára vállalta.

Az eddig megjelent könyvek szerzője dr. Antal Tamás, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi karának docense, jogtörténész volt, mint ahogy a sorozat befejező részét is ő állítja össze eredeti dokumentumok, könyvtári, levéltári kutatások alapján. Ebben a negyedik kötetben arra ad választ a szerző, hogyan tudta végezni munkáját a Szegedi Királyi Ítélőtábla 1938 és 1950 között – vagyis egy olyan tragikus időszakban, amikor sok tízmillió ember életét követő világháború tombolt, többször is átszabták országunk határait, és a német megszállást nyilas vérengzés, majd kommunista diktatúrát hozó orosz megszállás követte.

„A Szegedi Királyi Ítélőtábla ebben az időszakban rendkívül nehéz, embert próbáló körülmények között dolgozott, de igyekezett minden helyzetben a jogállamiság elvei alapján működni. Bíráinak döntő többsége példaként szolgálhat az igazságszolgáltatásban ma dolgozók számára is. Ezért is tartja kötelességének a Szegedi Ítélőtábla, hogy méltó módon emlékezzen meg elődeiről, és olyan könyv kerüljön a nagyközönség elé, amely – amellett, hogy bíróságtörténeti munka – az egész Dél-Alföld, benne különösen Szeged XX. századi történetének egy fontos kor-dokumentuma lesz. A kötet várhatóan idén őszre készül el. Terveink szerint még az idén egy konferencia keretében mutatjuk be, összekötve e jeles eseményt a bírói jogállásról szóló törvény megalkotásának 140. évfordulójáról való megemlékezéssel” – mondta el dr. Hámori Attila.

(Forrás: Bátyi Zoltán sajtótitkár; Borítókép: a negyedik kötet borítójának tervezete, amit dr. Hámori Attila készített)