Olvasói levél: Történelmi erőszak – a hatalomátvétel és kísérletei

Egy olvasónk, Kelemen V. László az alábbi levelet juttatta el szerkesztőségünkhez, amit változtatás nélkül közlünk.

„Történelmi erőszak – a hatalomátvétel és kísérletei

Ismétli önmagát? Axióma. Persze csak akkor, ha hagyjuk. Megfenyegetni olyanokat, akik beosztásuknál fogva nemigen tudnak visszaszólni: pitiáner. Vagyis inkább megfélemlítés. Előfordult már a XXI. században. Nem is egyszer. Sok esetben az egész országot megrázó következménye lett.

“Aki nem akar dolgozni, az elpusztul… Aki nem tud megbirkózni ebből a nagy küzdelemből reája jutó résszel és azzal a munkával, amelyet most a legteljesebb mértékig el kell végezni, az önmaga felett mondja ki az ítéletet: felesleges ember!”

Szálasi Ferenc üzenete a miniszterelnökség tisztségviselőinek, 1944. október 25.

“Figyelmeztetem magukat, hogy ne játsszanak a halállal! Mi azonnal látni fogjuk, ki az, aki itt ellenáll, vagy nem engedelmeskedik.”

Budinszky László, Szálasi igazságügyi minisztere az apparátus dolgozóinak, 1944 októbere

„Amikor a pártállam első számú vezetői luxusrepülőgépen fogják elhagyni az országot, akkor Ti nem fogtok helyet kapni azon a repülőgépen, Ti itt maradtok és Ti lesztek felelősek érte! Ti, akik kiszolgáljátok ezt a rendszert! Ti gyermekeiteknek és az unokáitoknak fogtok majd egyszer szégyenkezve beszámolni arról, hogy mit miért tettetek! S mert lesz számonkérés, lesz elszámoltatás, könnyen lehet, hogy már sokkal előbb felelősségre fognak vonni benneteket, mert Ti írtátok alá ezeket a dokumentumokat.”

Márki-Zay Péter üzenete a kormányhivatali középvezetőknek és helyettes államtitkároknak, 2019. február 24.

Mindenki Magyarországa – kivéve a kormányhivatali középvezetőket és helyettes államtitkárokat, hiszen Márki-Zay nekik szánta ezeket a mondatokat. Nem politikusok. Közalkalmazottak. De a vásárhelyi polgármesternek persze ez nem volt elég. Szerinte a gyermekeik és az unokáik is szégyellni fogják őket.

Ismerős.

A kulákokat megbélyegezték, igazolványukban ott virított a nagy K betű, amely iskolás gyermekeik neve mellett is szerepelt az osztálynaplóban. Gyerekeiket középiskolába csak nehezen vagy egyáltalán nem vették fel, legfeljebb lakóhelyüktől távol, felsőoktatási intézménybe pedig még a legjobbak sem kerülhettek. Rajtuk kívül vajon hány olyan koncepciós perben halálra, vagy hosszú börtönbüntetésre ítélt ember volt Magyarországon, akiknek gyermekei ártatlanul szenvedtek emiatt?

Sok.

Nem csupán ennek a korszaknak van Márki-Zay Pétere. Akad mindegyiknek. Meg is bukott az összes.

Kelemen V. László”