Ezerötszáz ezüstpénz Aranyágból – jelentős érmekincset rejtett a vásárhelyi föld

Kovács Enikő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem doktorandusz hallgatója, a Magyar Nemzeti Múzeum segédmuzeológusa, numizmatikusa arról is mesélt, hogy a Szegedi Tudományegyetem 1933. évi ásatását készítették elő, amikor a másfélezer ezüstpénzre bukkantak a régészek.

Az egyenként fél gramm tömegű és 17 milliméter átmérőjű, az államalapítás idejéből és az azt követő hetven évből való érmék rendkívül jó állapotban maradtak ránk. Szerepelnek rajtuk a királyok nevei – amelyek segítettek a származási kor meghatározását –, valamint a keresztforma. A lelet legkésőbbi érméin pedig látható a Salamon királyt sematikusan ábrázoló alak.

Számokra azért nem volt szükség, mert akkoriban csak dénárokat, illetve az ezek felét érő obulusokat vertek. Azt, hogy akkoriban mennyit is értek a pénzek, azért nem tudjuk pontosan, mivel az első hazai árakat tartalmazó jegyzék az érmék készülte utánról, a tizenkettedik század végéről származik. Azt azért elmondhatjuk, hogy az ezerötszáz dénár komoly értéknek számított.