quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 06. 07. szombat
  -  Róbert
Vásárhely24.com archívum

El nem mondott történetek a tablókon – a paraszti társadalom sötét időszakáról nyílt kiállítás Vásárhelyen

2019. február 04.

Galambos István, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) Hivatalának történésze elmondta, a kiállítás az Országgyűlés Hivatala Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatóság és a NEB együttműködésével jött létre. Az 1945-től ’62-ig terjedő időszakot molinókon, főként fotóanyagok felhasználásával igyekeznek bemutatni.

„A Nemzeti Emlékezet Bizottsága azért fordult ehhez a témához, az erőszakos téeszesítéshez, a magyar parasztság felszámolásához, mert egy kevésbé feldolgozott, alig hangsúlyozott téma.” – emelte ki, hozzátéve, nagyon sok megrázó történet fűződik ehhez az időszakhoz, amiről sokáig az elszenvedők sem meséltek. „Egy tabusított történelemről van szó.” – fogalmazta meg a történész.

Galambos István

A kiállítás célja, hogy a fiatalabbaknak továbbadják ezeket a történeteket, hogy szembesüljenek a saját őseik, településük múltjával, egyúttal megemlékezzenek a kommunizmus áldozatairól is. Azokról az áldozatokról, akiknek a neveit nem említik.

Galambos István emlékeztetett arra, hogy sokakat erőszakkal kényszerítettek földjeik átadására. Hódmezővásárhelyen is sok tízezreket érintettek ezek az intézkedések. Ezt a Csongrád megyéről szóló tabló dolgozza fel.

A kiállítás már 16 helyszínen volt látható, a mai naptól kezdve a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karának udvarán is megtekinthető. „Nagyon örülünk és megtisztelő számunkra, hogy itt lehetünk, hogy a Mezőgazdasági Kar hallgatói is megismerhetik a kiállítás anyagát.” – tette hozzá, megköszönve Horváth József dékán úr meghívását.

Horváth József, a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karának dékánja köszöntőjében kiemelte, intézményük legfőbb feladata, hogy a jövő generációját a lehető legkorszerűbb ismeretekkel vértezzék fel, ugyanakkor vallja, hogy a múlt ismerete nélkül nincs sikeres jelen és jövő. „Hajtsunk fejet ezzel a kiállítással a kényszer-kollektivizálás áldozatainak és kárvallottjainak emléke előtt, és álljon ez a kiállítás mementóként mindenki számára, hogy ilyen, vagy hasonló kor még egyszer ne jöhessen el.”

Horváth József

A kiállítást Jakab István, az Országgyűlés alelnöke nyitotta meg. Elmondta, az intézmény falain belül tanult ő maga is, és itt kapta meg útravalóul azt, hogy soha ne feledje, amit ősei ellen elkövettek. Sajnos, tette hozzá, még mindig vannak, akik nem hajlandóak szembenézni az igazsággal, a múlt ezen részével. „Egy intézményesített terror áldozatává tenni egy nemzet meghatározó részét: nekünk ez jutott osztályrészül. Innen kellett felállnunk, innen kellett tovább lépnünk a rendszerváltáskor.” – emelte ki.

Jakab István

Hozzátette, a kiállítás néhány képe érzékletessé teszi, hogy milyen módon követtek el bűnöket, de ami nincs a tablókon, amit nem lehetett megörökíteni, aminek csak a lelkekben maradt nyoma, arra kell emlékeznünk.

A megnyitót egy filmvetítés, majd egy kerekasztal-beszélgetés követte.