quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 04. 17. csütörtök
  -  Rudolf
Vásárhely24.com archívum

Elhunyt Ihász Kálmán olimpiai bajnok labdarúgó

2019. február 01.

Ihász Kálmán 1941. március 6-án született Budapesten. Édesapja hivatásos tiszt volt, aki szabadidejében labdarúgó-játékvezetőként tevékenykedett. Egész pályafutása a Vasashoz kötődik, tizenkét éves korától visszavonulásáig Angyalföldön játszott. Első bajnokságát az 1960/61-es szezonban nyerte a piros-kékekkel, a címet a következő évben megvédték. A Vasas 1965-ben és 1966-ban (ez utóbbi évben veretlenül) újra magyar bajnok lett, a kispadon Illovszky Rudolffal. A csapattal háromszor nyert Közép-európai Kupát (1962, 1965, 1970), egyszer Magyar Népköztársasági Kupát (1973). A bajnokságban 363 mérkőzésen 19 gólt lőtt. Pályafutását 1974-ben Mészöly Kálmánnal és Farkas Jánossal közös búcsúmérkőzésén fejezte be.

A megbízhatóságáról híres védő csatárként kezdte, majd a fedezetsorban is játszott, de balhátvédként lett igazi klasszis. A sokoldalúság meglátszott a játékán, ügyesen helyezkedett, biztosan szerelt, jól továbbította a megszerzett labdát, bátran vállalkozott támadások vezetésére is. Kemény, fegyelmezett, szívós, de sportszerű futballista volt, egyedül gyorsaságában lehetett némi kivetnivalót találni.

A válogatottban 1962 és 1969 között 27 mérkőzésen szerepelt, de az 1962-es chilei és az 1966-os angliai világbajnokságon nem jutott szóhoz. Utoljára a magyar labdarúgás történetében fordulópontnak, a hanyatlás kezdetének tekintett, Csehszlovákia elleni, 4-1-re elvesztett világbajnoki pótselejtezőn lépett pályára Marseille-ben. Pályafutásának csúcsa az 1964-es tokiói olimpián nyert aranyérem volt, a sikerért nemcsak a 12 góljával az ötkarikás torna gólkirályává avanzsált Bene Ferenc tett sokat, hanem a középpálya és a védelem, benne a kőkemény balhátvéd is. Ihász tagja volt az 1964-ben Spanyolországban rendezett Nemzetek Európa Kupáján (Európa-bajnokság) harmadik helyezést elért magyar együttesnek is.

Visszavonulása után – bár a Testnevelési Főiskolán szakedzői, illetve menedzseri diplomát is szerzett – már nem a labdarúgás állt élete középpontjában. Egy évig még edzette a tartalékcsapatot a Vasasnál, aztán divatáruüzletet nyitott a belvárosban.

Tagja volt az Olimpiai Bajnokok Klubjának, 2007-től a Magyar Olimpiai Bizottságnak is. 2006-ban az újonnan létrejött Vasas tanácsadó testületének is tagja lett. 2008-ban róla és a Vasas hat további legendájáról – Berendy Pálról, Bundzsák Dezsőről, Csordás Lajosról, Farkas Jánosról, Mészöly Kálmánról és Várady Béláról – nevezték el a Vasas-UNIQA 18 ezer négyzetméteres labdarúgó edzőcentrumának pályáit. 2011 és 2015 között a Focisegély Alapítvány kuratóriumi elnöke volt.

2011-ben a MOB születésnapi emlékplakettel díjazta, ugyanebben az évben Budapest XIII. kerületének díszpolgára lett, 2013-ban a Vasas életműdíjban részesítette.

Ihász Kálmánt a Vasas Sport Club saját halottjának tekinti, búcsúztatásáról később intézkednek.