Kecskeméten és Orosházán is gyilkolt a Marinko-banda

A szerbiai rendőrök elől menekült Magyarországra Magda Marinko, írtuk tegnap. Ma a délvidéki halálosztó Magyarországon elkövetett bűncselekményeit idézzük fel, leírva, miért öltek meg három ember Kecskeméten, és miért kellett meghalnia egy kétgyerekes orosházi családanyának – olvasható a Blogstaron.

Marinko számos bűne közül az ítélet elsőként a kecskeméti hármas gyilkosságot említi. Az 1993. december 19-én lezajlott rablógyilkosság előkészületeit az ítélet szövegéből idézzük:

„Magda Marinko tisztában volt azzal, hogy H. Antal, aki üzleti tevékenysége során többek között fegyverek illegális adásvételével is foglalkozott, viszonylag jelentős összegű vagyonnal rendelkezik, ezért elhatározta, hogy sérelmére bűncselekményt követ el. Tervének végrehajtása érdekében felvette a kapcsolatot barátjával, a szabadkai lakos S. Ivánnal.

Harcosokat rendelt a rabláshoz

Arra kért, küldjön Magyarországra fegyvereket, megfelelő létszámú embert és egyéb, bűncselekményekhez szükséges eszközöket a határhoz közel eső Csikéria (Vajdaság) tanyájára. S. december 17-én a határra fuvarozta P. Szinisát, S. Gorant és S. Alexandert – akik egyébként korábban nem ismerték Marinkót – valamint egy hátizsákban géppisztolyt, símaszkokat, bilincseket. Marinko a tanyán várta őket, majd a három segítővel (a „belgrádi fiúk” – mint Marinko később mindig emlegette őket – a szerző) átlépték a magyar határt.”

December 19-én a Marinko-banda kocsiba ült, és H. Antal kecskeméti lakásához mentek, ahol nemcsak a házigazdával, annak feleségével, hanem egy vendégükkel is végeztek. A holttestekről levették az arany tárgyakat, gyűrűket, karkötőket és H. Antal kezéről egy Omega órát, ami egyébként Marinko lebukásához vezetett. A lakást elhagyva H. Mercedeséből vettek ki 800 ezer forintot majd Szegeden megosztoztak a zsákmányon.

Marinko Csillagban tett vallomásában szinte minden bűnt társaira akart kenni, ám a bíróság ítéletében áll:

„A fenyegetések hatására H. Antal elárulta, hogy a Mercedesének kesztyűtartójában találnak készpénzt, de annál többet egyelőre nem tud adni. Ezt követően Magda Marinko vádlott a nála levő B 3832 számú hangtompítós Scorpio géppisztollyal közelről öt egyes lövést adott le a sértett fejére, illetve a lövésektől hanyatt zuhanó testére. Ezt látva Dragutin K. könyörögni kezdett Magda Marinkónak, és barátságukra hivatkozással kérte élete meghagyását, ám a vádlott ugyanazzal a géppisztollyal, ugyancsak közelről, öt egyes lövéssel belelőtt a sértett fejébe és testébe. Ezt követően Magda Marinko bement a kisszobába, és az ott kanapén ülő H. Antalnét közvetlenül közelről, hat egyes lövéssel fejbe, illetve hátulról tarkón lőtte.”

A gyermek túlélte a támadást

Vagyis a bíróság mindhárom ember megölésében Marinkót ítélte felelősnek. Marinko vallomásának egy pontja szerencsére vitathatatlanul igaz: a kecskeméti mészárlást az akkor 8 éves ifj. H. Antal túlélte, hajnali 3-kor felébredt, a szegedi telefonközponttól kért segítséget, akik értesítették a mentőket és a rendőrséget.

Marinko nagyon nem volt elégedett a Kecskeméten begyűjtött zsákmánnyal, ezért újabb akciót szervezett meg, amihez ismét a „belgrádi fiúk” segítségét kérte. Ezúttal Orosházán talált nagy haszonnal kecsegtető célpontot.

1994. január 5-én este Marinkóék Csikérián lévő tanyájára három férfi, S. Goran, P. Szinisa és M. Bozsidar érkezett meg. Innen N.-ék orosházi házához vezetett az útjuk, ahol az éj leple alatt törtek be a lakásba, ahol. N.-né M. Edit és két kisgyereke aludt. A zajra felébredtek, de hogy ez után mi történt pontosan, nagyon nehéz megfejteni. Marinko természetesen vallomásában igyekezett a lehető legkisebbre „összehúzni” saját felelősségét.

A remélt nagy zsákmányból itt sem lett semmi.

„A garázs előtt parkoló gépkocsit is átkutattam, majd a garázsban is szétnéztem, eredménytelenül. Mire visszaértem a lakásba, Goranék találtak valamennyi készpénzt, nem tudom mennyit, valamint ékszereket is, de ebből én csak egyet, egy arany fémszíjas, fekete számlapos órát kaptam már a határon, de én ezzel nem törődtem, eldobtam. Nem tudom, hogy pontosan milyen értéket hoztak el Goranék a lakásból, amelyet egy hátizsákba pakoltak. Az orosházi ügyről úgy tudom, hogy összesen 100 ezer forintot, néhány darab ékszert és egy órát zsákmányoltunk” – vallotta Marinko, miközben N.-né M. Edit meggyilkolását egyértelműen tagadta.

Marinko fojtotta meg az orosházi anyát

„Kb. 40-50 percet voltunk a lakásban, amikor kijöttünk, én utoljára a nőt ágyon, oldalán fekve láttam, szája be volt tömve általam, kezét pedig én kötöttem hátra. Onnan tudom, hogy élt még, hogy hörgött. Ha meg akartuk volna ölni, egyszerűen csak lelőttük volna.”

A bíróság azonban a tettestársak egybehangzó tanúvallomásait figyelembe véve minden kétséget kizáróan bizonyítottnak látta, hogy igenis Marinko ölte meg N.-né M. Editet.

Az ítélet indoklása szerint úgy, hogy a védekező nőt Magda Marinko – hogy elhallgattassa – fojtogatni kezdte, majd megpróbálta kezeit hátrabilincselni, ám ez a sértett ellenállása miatt nem sikerült. Mivel a vádlott nem bírt egyedül N.-né M. Edittel, a jelenlévő S. Goran is közbeavatkozott, és igyekezett az asszonyt leszorítani. A dulakodás során Magda Marinko magához vett egy cselgáncsruha övet, és azzal megkötözte a megtámadott kezeit, az ágy széléhez is odakötözte, majd a még mindig védekező sértett nyakára egy nyakkendőt tekert, amivel leszorította, és mindaddig leszorítva tartotta, amíg a sértett ellenállása teljesen meg nem szűnt.

Végül az Orosházán rabolt értékekről is ejtsünk szót. A bírósági ítélet szerint Némethék házából a rablók „pontosan meg nem határozható értéket, de mindenféleképpen egy több százezer forint értékű, Zenit típusú, egy ugyanilyen értékű Cartier típusú arany karórát, valamint arany nyakláncot, gyűrűt és pontosan már meg nem határozható összegű készpénzt tulajdonítottak el.”

(Sorozatunk következő részében Magda Marinko szerbiai gyilkosságait vesszük sorra, kezdve egy bejárónő megölésével, kitérve egy szabadkai és egy palicsi leszámolásra is.)

Bátyi Zoltán

Forrás: blogstar.hu