Vásárhelyről a fotótörténet lapjaira: Lucien Hervé-ről az Emlékpontban
A Hódmezővásárhelyen 1910-ben Elkán László néven született Lucien Hervé életét és tevékenységét mutatta be a hódmezővásárhelyi Emlékpont Magyar Kultúra Napjához kapcsolódó programsorozatának szerdai előadásán Dömötör Mihály fotóművész. A világhírű fotós nevét viselő hódmezővásárhelyi kameraklub elnöke kijelentette: a világ fotótörténetének könyvét nem lehetne megírni Lucien Hervé munkássága nélkül.
Elkán László polgári családban, a bőrnagykereskedő Elkán Lajos fiaként látta meg a napvilágot, aki többször is rendezett kiállítást házukban a vásárhelyi festők műveiből. Bár Vásárhelyen lakásuk közel volt a híres fényképész, Plohn József műterméhez, László csak jóval később került kapcsolatba a fotózással.
A család a fővárosba költözött, ahonnan László Párizsba utazott, ahol az orosházi születésű Müller Miklóssal közösen dolgoztak a Marianne Magazine-nak, Elkán cikkeihez a fényképeket Müller Miklós készítette. Amikor Müller Algériába költözött, a fotók készítését is Elkán László vette át.
A második világháború során német hadifogságba esett, ám több társával együtt sikerült megszöknie és szerepet vállalt a francia ellenállásban. Ekkoriban vette fel a Lucien Hervé nevet. A háborút követően ismerkedett meg a svájci-francia építésszel Le Corbusier-vel, akinek üveg és beton épületeiről az évtizedek során több tízezer felvételt készített, s dinamikus, átlós szerkesztésű, a fényt és árnyékot hangsúlyosan ábrázoló fotói olyan látásmóddal mutatták be a modern épületeket, amelyben még az építész sem láthatta azokat. A világ számos országában tett útjai során az épületekről és az ott élőkről egyéni látásmóddal, nem egyszer a fényképezés alapszabályainak tartott elveken átlépve készített erős hatású fényképeket.
Lucien Hervé több mint háromszáz kiállításon mutatta be fotóit, művészi tevékenységét az egész világon elismerték. A 2007-ben elhunyt művészt Hódmezővásárhely 2012-ban díszpolgárává választotta, emlékét a nevét viselő kameraklub és a Bessenyei Ferenc Művelődési Központ falán lévő emléktábla mellett a Tornyai János Múzeum főbejárata előtt álló, hatalmas, stilizált objektív is őrzi.
Az Emlékpont a Magyar Kultúra Napja alkalmából rendezett programsorozatát január 24-én 17 órától Kovács Imre Attila irodalmár, a közgyűjtemény munkatársának a Dalok szájharmonikára és az Így van ez. Fejezetek Juhász Nagy Vilmos viszontagságos életéből című könyveinek bemutatója zárja, a szerzővel Miklós Péter, a Tornyai János Múzeum igazgatója, az Emlékpont intézményvezetője beszélget.
Forrás: Arany-Tóth Attila
