quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 04. 16. szerda
  -  Csongor
Vásárhely24.com archívum

A foglalkoztatók 70 százalékánál találtak munkaügyi jogsértést

2019. január 18.

A legtöbb jogsértés a feketefoglalkoztatásból adódott, ami főként az építőipart és a vendéglátást érintette – ismertette jelentésében a Pénzügyminisztérium munkaügyi főosztálya a tárca honlapján.

A vizsgálat megállapította, hogy az ellenőrzött dolgozók 13,62 százalékát foglalkoztatták feketén, akiknek a 38 százaléka az építőiparban dolgozott. A feketén dolgozók aránya 2 százalékpontos romlást mutat az egy évvel korábbi adathoz képest.

Az építőipar mellett a vendéglátásban a leggyakoribb a feketefoglalkoztatás, a szektorban a 2017-ben mért 935-ről, a 2018. január-szeptemberi időszakban 983-ra nőtt a bejelentés nélkül foglalkoztatottak létszáma.

A PM közleménye szerint a többi vizsgált ágazatban – mezőgazdaságban, feldolgozóiparban, gépiparban, kereskedelemben és a személy- és vagyonvédelem területén is – csökkent a feketefoglalkoztatás aránya.

Közölték, a munkaidővel, pihenőidővel és rendkívüli munkavégzéssel összefüggő jogsértések 14 998 dolgozót érintettek a vizsgált időszakban, ami az ágazatok közül a gépipar, a feldolgozóipar és a kereskedelem területén jelent meg számottevően.

A munkaidőkeretben foglalkoztatottaknál pedig a kezdő és befejező időpont írásbeli meghatározásának elmaradása jelentett problémát, hiszen ez a munkavállaló és a hatóság számára is ellenőrizhetetlenné teszi például a munkaidőkereten felüli rendkívüli munkavégzést, és annak ellentételezését is.

Rendkívüli munkavégzéssel összefüggő szabálytalanság miatt ritkábban intézkedett a hatóság, ami részben abból adódik, hogy a jogsértést hamis munkaidő-nyilvántartás vezetésével leplezik a munkáltatók, így a rendkívüli munkavégzés mértéke nem állapítható meg. Amennyiben egy-egy esetben fény derül erre a szabálytalanságra, az rendszerint több dolgozót érint és a rendkívüli munkavégzés éves felső mértékének túllépésével valósul meg.

Példaként említették, hogy tavaly az első három negyedévben a gépiparban 2570 munkavállaló foglalkoztatásánál valósult meg ez a szabálytalanság, a feldolgozóiparban pedig 581 dolgozót érintett.

A munkaidő-nyilvántartással kapcsolatos jogsértések elfedik az esetleges munkabérrel, munkaidővel, illetve pihenőidővel kapcsolatos szabálytalanságokat is. A munkaidő nyilvántartás hiányossága, vagy hiánya miatt nem ellenőrizhető a pihenőidőre, pihenőnapra, munkaszüneti napon történő munkavégzésre vonatkozó szabályok betartása és a pótlékfizetés teljesítése sem, tehát közvetetten a munkavállalók alapvető jogai sérülnek – hangsúlyozta közleményében a minisztérium munkaügyi főosztálya.

mti, borítókép illusztráció