Összefogással stabilabbá válhat a magyar hagymaágazat

A hagyma munkacsoport évnyitó ülést tartott Martfűn, melyen szép számban jelentek meg a termelők, akik az általános helyzetfelmérésen túl az ágazat versenyképesebbé tételével kapcsolatos gondolataikat is megfogalmazták. A 2017 tavaszán – a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara égisze alatt – létrejött munkacsoport hiánypótló szerepet tölt be a magyar hagyma népszerűsítésében, a termelés hatékonyabbá tételében.

Alapvető cél, hogy amely időszakokban van magyar áru a piacon, akkor azt forgalmazzák a kereskedők. A magyar vöröshagyma versenyképességének erősítéséhez a tárolhatóság fokozása és a tárolókapacitás növelése is szükséges, hogy a vöröshagyma minősége a betakarítástól 5-6 hónapon keresztül a piaci igényeknek megfelelő legyen. Alkalmazkodni kell ahhoz, hogy a vörös- és a fokhagyma is frisspiaci termékké vált, hiszen itt azok az európai termelők vannak versenyelőnyben, akik jobb minőséget és nagyobb hozamot állítanak elő és rendelkeznek tárolókapacitással.
A hatékonyságnövelést összehangolt tevékenység, közös tárolás, kiszerelés, értékesítés segítheti.

Magyarországon az éves vöröshagyma-fogyasztás 10-12 kg/fő, fokhagymából megközelítőleg 1 kg/fő. Vöröshagymából átlagosan 65-70 ezer tonna a hazai termésmennyiség, fokhagymából 6-8 ezer tonna. A vöröshagymatípusok termőterülete az elmúlt években fokozatosan csökkent, a területalapú támogatások adatai szerint 2018. évben mintegy 1470 hektáron termesztettek vöröshagymát. Ezzel szemben a fokhagyma területe 1169 hektárra emelkedett. A fő vöröshagyma termőterületek: Békés, Csongrád, Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok és Győr-Moson-Sopron megye. A fokhagyma termőterületek 85 százaléka Csongrád megyében található. A termesztési hagyományok és a termelési adottságok együttesen határozzák meg a termőterületek elhelyezkedését.

A termelői versenyképesség növelése érdekében a hagyma munkacsoport rendszeresen szervez fajtabemutatókat és szakmai konzultációkat. A munkacsoport tervei között szerepel olyan, a vörös- és a fokhagymára egyaránt vonatkozó szakmai és marketingprogram kidolgozása, amely a hozamnövelésre, a nemesítésre, a tárolókapacitás növelésére és a prémiumminőségű termék fogyasztókhoz való eljuttatására fókuszál.

Az évnyitó rendezvényen az uniós Közös Agrárpolitika várható alakulásáról, a következő hétéves ciklus támogatási irányairól is hallhattak előadást a résztvevők. Szó volt továbbá a hagymákat károsító betegségekről, az ellenük való védekezésről, a termesztés különböző fázisait pedig gyakorló termelők ismertették. Emellett téma volt még a precíziós gazdálkodás illetve egy lengyelországi szakmai tanulmányút tapasztalatai, valamint a 2018-as év összegzése. Mint elhangzott, tavaly a betárolt magyar hagyma júniusra elfogyott, az áttelelő hagyma augusztus közepi megjelenését már várta a piac, az áru gyorsan és jó árban el is kelt. Gyakorlatilag már a korai tavaszi fajták megjelenésekor nagy volt a kereslet, ami azóta is folyamatos.

A vöröshagyma termelői átlagára az elmúlt években erősen ingadozott. 2012-ben alacsony volt, ami nyomán 2013-ban csökkent a vetésterület, 2013-2014-2015-2016-ban a termelők szempontjából nagyjából elfogadható volt az ár, ami 2017-ben visszaesett. A termelők beszámolói szerint 2018 alacsony árakkal indult, majd az európai 30 százalékos terméskiesés miatt jelentősen emelkedett, és a magas ár jellemző volt később is. 2018-ban így összességében az elmúlt kilenc év legmagasabb termelői átlagára alakult ki, amit a hazai hozamkiesések miatt sajnos a termelők nem tudtak kihasználni.

(Forrás: Nemzeti Agrárgazdasági Kamara; Borítókép: illusztráció, forrás: Pixabay.com)