Gyopáros Alpár: tíz éven belül visszafordítható a falvak népességfogyása
A Magyar Falu Program összefonódva a Modern Városok Program fejlesztéseivel a 2018-2022 közötti kormányzati ciklus zászlóshajója lehet. Csak az idei évben 150 milliárd forint központi költségvetési forrás jut az 5000 fő alatti településekre, 2200-2400 nyertes projekt révén szinte minden falura jut majd legalább egy fejlesztés – árulta el Gyopáros Alpár modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos. Blogstar-interjú.
A 2014 és 2018 közötti kormányzati ciklus egyik leglátványosabb tárgyalássorozata volt a Modern Városok Program országjáró körútja, melynek végeredményeképpen a miniszterelnök hosszú távú fejlesztési megállapodásokat írt alá a megyei jogú városokkal. Ehhez kapcsolódott később a kormányzati bejelentés, hogy a kistelepülések fejlesztésére is hasonló programot dolgoznak ki. Mikor és hogyan született meg ez az elképzelés?
2017 végén beszélt róla először Orbán Viktor, hogy a Modern Városok Program mintájára egy a kisvárosokat és falvakat érintő fejlesztési programot tervez a kormányzat. Az országgyűlési választásokat követően, 2018. május 18-án alakult meg a kormánybiztosság, mely a Modern Városok Program mellett a Magyar Falu Programot is gondozza. A csomag harmadik eleme lesz reményeim szerint a kisvárosi program, tehát a falvak és a kisvárosok mostanra elváltak egymástól.
Egy 75 települést magába foglaló vidéki körzet képviselőjeként nem győzöm eléggé hangsúlyozni a kistelepülések fejlesztésének fontosságát. Rendkívül fontosak ugyanis a fővárosi és a nagyvárosi beruházások, és büszkék is vagyunk az egyre szebb, egyre élhetőbb Budapestre és megyei jogú városainkra. Ugyanakkor joggal merülhet fel a kérdés például nálunk, az aprófalvas Rábaközben, hogy mikor újítjuk meg a Szanyt és Szilsárkányt összekötő utat, mi lesz a potyondi orvosi rendelővel, és mikor kap végre Farád bölcsődét?
Félreértés ne essék, nem kívánunk éket verni a főváros és a vidék, vagy város és falu közé. Azt szeretnénk, ha minden település ugyanolyan látványosan tudna előre lépni, mint Budapest tette az elmúlt nyolc-kilenc évben.
Ha ennyire fontosak az egyébként sok esetben számos nehézséggel küzdő kistelepülések, akkor annak idején miért döntött úgy a kormány, hogy elsőként a nagyvárosok hóna alá nyúl?
2010-ben a polgári kormányzatnak az volt az első dolga, hogy megmentse az országot a szocialista-liberális elődeitől örökölt csődhelyzetből. Logikusnak tűnt, hogy első lépésként azokat a gazdasági erőközpontokat állítsuk talpra, melyek tulajdonképpen a falvakat is ellátják munkaerőpiaci szempontból. Tudnivaló ugyanis, hogy ma már falun sem mindenki a földből, mezőgazdaságból és állattenyésztésből él. A falusi emberek zöme a járásközpontokba, de leginkább megyeközpontokba, megyei jogú városokba jár dolgozni, illetve ott vesz igénybe számos alapvető szolgáltatást. Nem akarunk álnaivak sem lenni, tisztában vagyunk vele, hogy a faluprogram elindításával sem tudnak majd olyan szolgáltatásokat nyújtani a kisebb települések, mint a nagyvárosok. Nem építünk minden faluba kórházat, színházat, de még csak nagy volumenű gazdasági fejlesztést, több száz főt foglalkoztató üzemet sem tervezünk mindenhová, hiszen nem áll rendelkezésre megfelelő létszámú munkaerő. Célunk, hogy olyan színvonalú alapszolgáltatásokat biztosítsunk, melyek helyben tartják a lakosságot. Tisztán kell ugyanakkor látni, hogy dolgozni, illetve színházba, moziba, kórházba, középiskolára és egyetemre nyilván továbbra is a nagyvárosokba fog járni a falusi lakosság.
Ha már azt említette, hogy a falusiak a megyeszékhelyeken vagy járásközpontokban dolgoznak, hosszú távon mennyire fenyeget az a veszély, hogy kihalnak a falvak?
Ha nem teszünk meg mindent ez ellen, akkor egyes települések esetén ez reális veszély. 2887 olyan településünk van Magyarországon, ahol ötezernél is kevesebben élnek, közülük 101 város, 2786 község. Az 5000 fő alatti települések döntő része az országos átlagnál is komolyabb népességfogyást szenvedett el az utóbbi időszakban. Mintegy 2300 település esetében a népességszámvesztés akár öt-tíz százalékkal is meghaladta az országos átlagot. Akadnak szerencsésebb gazdasági központok, felkapott turisztikai centrumok, ahol növekszik a népesség, és Budapest agglomerációjában is népességrobbanást tapasztalunk, de településeink zöme a népességfogyással küzd.
A falvak zömének népessége tehát az országos átlagnál öt-tíz százalékban nagyobb mértékben fogyatkozik. Akadnak sajnos olyan falvak is, ahol már csak a rendszerváltáskori népesség ötven-hatvan százaléka él, ami rendkívül aggasztó. Ráadásul az elmúlt évtizedekben sem látszott semmi, ami megakasztaná ezt a trendet, mely ha így folytatódik, akkor huszonöt-harminc éven belül elnéptelenedhet az adott falu.
Ennek fékezésére hívja életre a kormányzat a falusi CSOK-ot?
Több, egymással összefüggő dologról kell beszélnünk. A falvak fejlesztése a népességmegtartó erő tekintetében szorosan kötődik a Modern Városok Programhoz, hiszen ha megfelelő színvonalúra fejlesztjük a megyei jogú városok szolgáltatásait, például egyetemeit, akkor nem biztos, hogy a falvakban élő fiatalok Budapestre, urambocsá külföldre mennek tanulni, illetve oda költöznek.
Az egyetemekhez hasonlóan fontosak a gyorsforgalmi utak is. A kormány vállalta, hogy a Modern Városok Program keretében a 2020-as évek közepéig valamennyi megyei jogú várost bekapcsolja a gyorsforgalmi úthálózatba, és ahol csak lehetőség nyílik rá, ott a határ mentén fekvő megyei jogú városokon túl a határátkelőket is elérjük a gyorsforgalmi utakkal.
A gyorsforgalmi úthálózatoknak további fontos szerepük, hogy a korábban elzárt tájegységeket is bekapcsolják az ország vérkeringésébe, ilyen például nálunk a Dél-Rábaköz Győr-Sopron megye szívében, mely eddig egyfajta fehér folt volt a prosperáló Győr és Sopron árnyékában gazdasági, turisztikai és egészségügyi ellátási vonatkozásban is. Miután a környező városok nyújtották az alapvető szolgáltatásokat, hatalmas volt az elszívó erejük, és hihetetlen tempóban néptelenedtek el a dél-rábaközi települések. Néhány éve aztán megépítettük az M86-os gyorsforgalmi utat, valamint az M85-öst, ami Győrt Csornával, illetve Csornát Szombathellyel köti össze, azóta rohamosan nő az érintett dél-rábaközi területek lakossága. Nagyon nem mindegy, hogy aki Győrbe jár dolgozni, húsz perc alatt ér be gyorsforgalmi úton vagy a régi útszerkezettel kalkulálva jó esetben negyvenöt perc alatt.
Ez önmagában azért még nem tűnik elégnek ahhoz, hogy vonzóvá tegye a kistelepüléseket a nagyvárosok pezsgésével, szolgáltatásaival szemben…
Nem, de a közlekedési infrastruktúra fejlesztése, a kedvező ingatlanárak felerősítették a falusi fiatalok helyben maradási szándékát. Aki falun nőtt fel, szeret ott élni, és arra törekszik, hogy a gyermekeit is ott nevelje fel, ne szuszakolja a családját városi panellakásba vagy bérházba, még ha az ottani életnek is megvan a maga romantikája! Ennek érdekében erősíti meg, hozza létre a kormányzat a falusi alapszintű közszolgáltatásokat a Magyar Falu Programmal. Elkötelezettek vagyunk a falusi orvosi ellátás és az óvodák fejlesztése mellett, ami erősíteni fogja a helyben maradást. Ezt a célt szolgálja majd a falusi CSOK is, mely a korábbiaknál is jóval kedvezőbb lehetőségeket, támogatásokat nyújthat a fiataloknak a falusi ingatlanvásárlásra, ennek részleteit kidolgoztuk, még a kormánydöntésre várunk. Szeretnénk azoknak a fiataloknak is alternatívát kínálni, akik a falvakból a nagyvárosok oktatási intézményeibe kerülvén megismerik életük szerelmét, a városban munkát is találnak, és családalapítás előtt állnak: költözzenek bátran haza, vissza az 5000 fő alatti településekre! A kormány biztosítani fogja a megfelelő színvonalú úthálózatot, falusi közszolgáltatásokat, orvosi és óvodai ellátást.
Az ön által felügyelt program, nemzetgazdasági hatása sem elhanyagolható. Mi a reális cél?
Reményeink szerint komoly nemzetgazdasági hatása lesz a programnak. Lendületben tartja az ingatlanpiacot, az építőipart.
Az idei évben 125 milliárd forint jut majd infrastrukturális beruházásokra, illetve kisebb részben valamilyen szolgáltatási területre. Ez igen jelentős össze, ha arra gondolunk, hogy az éves szinten a költségvetésből 135-150 milliárddal finanszírozott Modern Városok Program a hazai építőipar húzóágazatává vált, és most ez a forrás megduplázódik!
A Modern Városok Program miniszterelnöki látogatásai során állandósult kritika volt az ellenzéki sajtó részéről, hogy az egész nem más, mint egyfajta szemfényvesztés, hiszen szerződések születnek, de egyetlen kapavágás sem történt a megyei jogú városokban. Amellett, hogy ezek a kollégák hajlamosak elfeledkezni a tervezési, engedélyeztetési eljárásoktól, hol tart most a program, mikor nőnek ki a földből az első kézzelfogható eredményei?
Hosszú folyamatról van szó, mire egy-egy megyei jogú város ötlete, vágyálma eljut a megvalósulásig. Hadd emlékeztessek, az első állomás Sopron volt 2015 tavaszán: a soproniak – majd az utánuk következő városok is sok esetben – olyan elképzeléseket fogalmaztak meg fejlesztési listájukon, melyek kidolgozottságban sehol sem tartottak, még egy látványterv sem állt rendelkezésre, csak annyit vázoltak, hogy újat kellene építeni egy-egy rossz állapotban lévő közintézmény helyett. Először meg kell vizsgálni, mit, hogyan, hol szeretnének építeni, kell-e területet vásárolni, szükség van-e közművesítésre, ezután következhet a tervezés, engedélyeztetés és a kivitelezés, majd az átadás. Egy-egy ilyen projekt több évet vesz igénybe. Ehhez képest már most sikertörténetként számolhatunk be a Modern Városok Programról, annak ellenére, hogy az utolsó együttműködési megállapodást 2017-ben írta alá a miniszterelnök, tehát értelemszerűen még inkább az első etapban járunk, mint a középső fázisban.
A huszonhárom megyei jogú 260 projektet fogalmazott meg: ebből hatvan nagy gyorsforgalmi útépítés, a közlekedési infrastruktúra fejlesztése, a többi 200 egyebek mellett helyi színházak, kórházak, egyetemek, sportlétesítmények építésére, bővítésére vonatkozik. Ezen 200 projekt nyolcvan százaléka már minimum a tervezési szakaszban van, de akadnak olyanok, melyek már be is fejeződtek.
A kormányzat és az önkormányzatok eredetileg 3500 milliárdosra becsülték a program összköltségvetését 2017-ben, ehhez képest elhanyagolható mértékű a drágulás, hiszen a jelenlegi terveink 3700 milliárdról szólnak. Egyáltalán nem állunk rosszul, hiszen a 3700 milliárd forintból az idén a gyorsforgalmi utakkal együtt elérhetjük az 1500 milliárd forint kifizetést, tehát csaknem a büdzsé felét. Ezt nagyon jó eredményként értékelem különös annak tükrében, hogy az építőipari kapacitások mennyire lekötöttek.
Visszatérő vád, hogy az EU-nak köszönhetők ezek a beruházások, és a kormány aratja le a babérokat. Erről mit gondol?
Ez erős csúsztatás, hiszen a Modern Városok Program modern összköltségvetésének a hetvenöt százaléka hazai kormányzati, költségvetési forrás, és csak huszonöt százaléka az uniós támogatás. Nincs tehát igaza az ellenzéknek és az ellenzéki médiának, amikor azt állítja, hogy a kormány az EU pénzéből gavallérkodik. Visszatérve az ütemtervre: az építőipari kapacitások lekötöttségét figyelembe véve a jelenlegi becslésünk szerint 2025-ben adhatjuk majd át az utolsó beruházást.
Nem gondolják-e, hogy kockázatokkal járhat a Magyar Falu Program élesítése az önkormányzati választások évében? Arra gondolok, hogy előkészítenek egy-egy projektet egy településsel, majd ősszel változhat annak vezetése, mely adott esetben mást és máshogy szeretne megvalósítani, mint az elődje…
Egyáltalán nem aggódunk emiatt. Tekintettel arra, hogy a Magyar Falu Programot központi költségvetési forrásból valósítjuk meg, a folyamatot jelentősen gyorsítja, hogy nem kell igazodnunk az uniós támogatások keretét biztosító, sokszor fölöslegesen túlbürokratizált brüsszeli eljárásrendhez. Tisztában vagyunk a magyar valósággal: a kisebb, száz fő alatti vagy néhány száz fős településeknek sehol nincs önálló polgármesteri hivataluk vagy pénzügyesük, és maguk a polgármesterek foglalkoznak a pályázati adminisztrációval. Éppen ezért a törvényeinknek mindenben megfelelő, mégis egyszerű, ügyfélbarát pályáztatási, döntéshozatali eljárást kínálunk majd a falvainknak.
A kormánynak és az önkormányzatoknak azt az ígéretet tettük, hogy az egyes pályázati kiírások beadási határidejéhez képest két hónapon belül támogatói okirattal fognak rendelkezni a települések. Bízom benne, hogy maga a pénz is megérkezik két hónapon belül, vagy legfeljebb egy-két héttel a támogatói okiratot követően. Szóval a terveink szerint hatvan napon belül mindent meg tudunk majd oldani: a pályázatok érkeztetését, a hiánypótlást, a tartalmi értékelést, a döntéshozatalt és a támogatói okiratok kibocsátását.
Bár természetesen lehetnek olyan kiírások, melyek átcsúsznak a következő önkormányzat ciklusra, mindez mégis azt jelenti, hogy az őszi önkormányzati választásokig meg lehet valósítani a projektek zömét. Tehát ha adott esetben egy polgármester nem akar újra indulni, a Magyar Falu Programmal búcsúzhat el közösségétől.
Milyen célokat támogat a program?
Tizennyolc kiemelt célterületet különítettünk el, szóval rendkívül széles étlapot kínálunk az önkormányzatoknak. Jellemzően azt várjuk, hogy olyan célterületet vagy célterületeket választanak (legyen szó bölcsőde-, óvodafejlesztésről, az orvosi rendelő modernizálásáról vagy akár a polgármesteri hivatal korszerűsítéséről), melyekre eddig akár hazai vagy uniós forrásból, akár önerőből nem jutott pénz.
Fogalmazhatunk-e úgy, hogy a Magyar Falu Program a 2018-22-es ciklusban a kormányzati elképzelések egyik zászlóshajója?
Erre a kérdésre majd a program eredményesség adja meg a választ, ezzel együtt jómagam nagyon bízom a sikerében. Szeretném kiemelni, hogy a Miniszterelnökségen több stratégiai, területfejlesztési program fonódik össze: Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztése, a Modern Városok és a Magyar Falu Program, de reményeim szerint az 5000 fő fölötti kisvárosokat érintő programmal is kiegészülhet majd a csomag. Ha ezt elérjük, akkor hiszek benne, hogy ezt a komplex területfejlesztési csomagot néhány éven belül a kormány zászlóshajójának nevezhetjük, mellyel az összes településtípuson élő embert elérjük.
Ami ezen belül a Magyar Falu Programot illeti, tudni kell, hogy több mint 3 millió ember él az 5000 fő alatti településeken, azaz az ország lakosságának harmada. Szerény becslésünk szerint az idei évben 2200-2400 nyertes pályázatot hirdethetünk, azaz minden érintett településen látszódni fognak a fejlesztések, a program eredményei. Ha ezt éveken át tudjuk folytatni, akkor optimista vagyok a tekintetben, hogy legfeljebb egy évtizeden belül lelassíthatjuk vagy akár vissza is fordíthatjuk a falvak népességfogyását.
Szeretném azt is elmondani, hogy a Modern Települések Fejlesztéséért Felelős Kormánybiztosságot a szó legszorosabb értelmében a falvakért dolgozó stábként értelmezem. Tehát nemcsak az infrastruktúra fejlesztésén dolgozunk, hanem a jövőtervezésen is. Tavaly év végén harminc fórumot tartottunk, ahol országszerte 2500 polgármesterrel, alpolgármesterrel és jegyzővel találkoztunk személyesen Hajdú-Bihar megyétől Zaláig. Világossá tettem számunkra, hogy várjuk a javaslataikat, minden felvetésre nyitottak vagyunk.
Érkeznek is az ötletek?
Gőzerővel küldik a javaslatokat a települések, ami nagy öröm számunkra. Figyelembe is vesszük azokat a tervezéskor. Célunk továbbá, hogy egy komplex jogalkotási csomagot tegyünk le az Országgyűlés asztalára, mellyel csökkenthetjük a népességfogyást, illetve erősíthetjük a helyi identitást. Ennek egyik eleme lehet például, hogy a születési anyakönyvi kivonatba, ezáltal később a személyi igazolványba ne az a település kerüljön bele, ahol a gyermek született, hanem a tényleges otthona – vagy legalább választási lehetőséget kínáljunk a szülőknek. Olyan témáról van szó, mely – bevallom – személyesen is régóta a szívügyem. Ez is elsősorban a kórházzal, szülészettel nem rendelkező kistelepülések szempontjából lehetne előremutató. Bár apró lépésnek, apró gesztusnak tűnhet, ha valakinek például Győr helyett Csorna állhat a születési anyakönyvi kivonatában és a személyi igazolványában, de hitünk és reményeink szerint nagyban erősítheti a helyi identitást, a fiatalok falvakhoz, kisvárosokhoz tartozásának érzését.
Forrás: blogstar.hu
Fotó: Rácz László /N3 Kommunikáció
