Még mindig van egy hely a Földön, ahol nem járt senki

A földrajz szerelmesei számára a semmi közepét a megközelíthetetlenség sarkai jelentik, amelyek a legtávolabb esnek a szárazföldektől. A legnevezetesebb mind közül a Nemo-pont. A fölöslegessé vagy veszélyessé vált űreszközöket is az óceán ezen részébe irányítják, itt a lehető legkisebb esélye ugyanis az ütközéses károkozásnak. 1971-től 2016-ig 263 kisebb-nagyobb űreszköz csapódott be ezen a területen. – írja a 24.hu.

Bár szinte az összes megközelíthetetlenség sarkán járt már ember, még mindig van egy, amely egy évszázadon át kifogott a kalandorokkal. Ez az úgynevezett északi megközelíthetetlenségi sarka, ami a Jeges-tenger jégtakaróján található. Idén februárban egy 28 főből álló önkéntes csapat Jim McNeill veterán felfedezővel útnak indul, hogy beírják magukat a történelemkönyvekbe, és elsőként érjenek oda a pontra.

A cikkben kitérnek arra is, hogy jelenleg az északi megközelíthetetlenség sarka egyaránt 626 mérföldre fekszik három rendkívül elszigetelt partszakasztól: az Oroszország arktiszi területén található Szevernaja Zemlja szigetcsoporthoz tartozó Komszomolec-szigettől; a Kelet-szibériai-tengerben lévő Henrietta-szigettől; és az Ellesmere-szigettől Kanada legészakibb részén.

McNeill februárban harmadszor próbál meg eljutni a sarokra. 2003-ban egy húsevő vírus miatt a táborban kellett maradnia, 2006-ban pedig elcsúszott a jégen, és az expedíció 17. napján vissza kellett fordulnia 1340 mérföld megtétele után. Több mint egy évtized elteltével és a klímaváltozásnak köszönhetően a körülmények cseppet sem javultak.

A több mint 30 éves tapasztalattal rendelkező McNeill semmi nem tudja eltántorítani. Az expedíción összesen 28 tudós vesz részt a világ számos pontjáról. Mindnyájuk több mint 21 ezer dollárt fizetett ki, hogy próbára tegye magát. Ebben az összegben benne van az ellátás, egy 30 napos felkészítő tréning és a garantált hely a 20 naposra tervezett kalandra.

„Meg kell majd birkózniuk a hideggel, hogy recseg a lábuk alatt a jég, és hogy bármikor felbukkanhat egy éhes jegesmedve. De mindezt azért teszik, hogy fejlesszük tudásunkat a Jeges-tenger állapotáról.” – fogalmazott McNeill.

Az expedíció során a csapat adatokat gyűjt majd a tengeri jégről, az időjárási körülményekről, amelyek kulcsfontosságúak a Jeges-tenger állapotának meghatározásához.

(Borítókép és információk forrása: 24.hu)