Tavasszal jöhetnek a családi mezőgazdasági vállalkozások

A Nemzeti
Agrárgazdasági Kamara tavasszal a családi gazdaságok helyett szeretne bevezetni
egy új működési formát, a családi mezőgazdasági vállalkozást (csmv), amely már
jogi személyiség lenne, de az adókedvezménye nettó százmillió forintig
megmaradna. Erről Győrffy Balázs, a kamara elnöke beszélt a Magyarhírlap.hu-nak
adott interjújában, melyből az is kiderül, hogy nem lesznek fix földárak, ám
mivel a helyi termelési viszonyok sok mindent befolyásolnak, az árakat azokhoz
is kell viszonyítani.

Az önkormányzatokat kiveszik a földügyi adásvételekből, de a
rendszer többi eleme megmarad, azaz a földbizottságként eljáró kamarai szerv
egy ajánlást ad, amit a kormányhivatal jóváhagyhat vagy felülbírálhat. Ez ellen
a döntés ellen bírósághoz lehet fordulni, mely nem bírálhatja felül a
kormányhivatalt, de új eljárásra viszont kötelezhet. Ezt Győrffy Balázs arra
válaszul mondta, hogy ellenzéki vélemények szerint a kamarát nem kellene azzal
a joggal felruházni, hogy földszerzési ügyekben döntsön.

A kamara célja, hogy a bíróság ne folytasson
birtokpolitikát, csak a jogszabályi megfelelést és azok betartását vizsgálja.

Azt a célt szeretnék erősíteni, hogy azok vásároljanak és
használjanak földet, akik ebből akarnak megélni, vagyis ne befektetési eszköz
legyen, hanem termelőeszköz. Jelenleg évente több száz milliárd forintot
fizetnek ki földhaszonbérletre a gazdálkodók, és ez az összeg elhagyja az
ágazatot.

A családi gazdaságról szólva Győrffy Balázs úgy fogalmazott,
hogy az sok előnnyel rendelkezik, de torz modell, egy megfoghatatlan, adózási
és egyéb más szempontok alapján méltatlan helyzetet eredményező működési forma.

Ezért jönnek a csmv-k, azaz a családi mezőgazdasági
vállalkozások, mely már jogi személyiséggel lesz felruházva a tervek szerint.

Olyan speciális cégformát szeretnének, amit mezőgazdasági
tevékenység folytatására lehet használni, viszont előírnák a közeli
hozzátartozói státust a résztvevők között. A családi gazdaságokra jellemző
adókedvezmény itt is érvényes lenne, vagyis évi százmillió forintos nettó
árbevételig nem kéne társasági adót fizetni. A százmillió forintos összegbe a
kapott támogatás nem számítana bele.

A kamara elnöke szerint a birtokkoncentráció folyamatosan
halad, a családi gazdaságok is jellemzően egyre nagyobb területen gazdálkodnak.
Vagy tudomásul vesszük azt a piaci folyamatot, hogy aki nem bírja a versenyt,
az feladja és egy sikeresebb lép a helyére, vagy arra ösztönözzük őket, hogy
önkéntesen összefogjanak, és érdekeiket együtt, közösen érvényesítve jelenjenek
meg a piacon.

A hatósági árat az ellenzéki híresztelések ellenére nem
vezetik be, ez nem is volt cél soha Győrffy Balázs szavai szerint.

Arról van szó a jogszabályban, hogy a termőföld
jövedelemtermelő képességét vegyük figyelembe akkor, amikor döntést hozunk
arról, hogy az ár piacilag indokolt vagy nem.

Az Agrárminisztérium nemrégiben mutatta be az Öntök, azaz az
Önkéntes Termelői Öntözési Közösség koncepcióját. Az elfogadott
törvénymódosítás értelmében a jövőben nem kell egyhangú döntés ahhoz, hogy egy
osztatlan közös tulajdonú területen átvigyenek egy csatornát, elég hozzá
egyszerű többség is. Az öntözés tipikusan olyan tevékenység, amit csak
együttműködésben lehet fejleszteni.

Az ügyvédkényszer eltörlésére is javaslatot tett a kamara.

Az elnök ezt azzal indokolta az interjúban, hogy például egy
hektáronként hat aranykoronás rét esetében ezer négyzetmétert nem érdemes
megvenni, mert az ügyvédi költség többe kerül, mint maga a terület. Ilyen
esetekben a javaslatuk szerint nem kellene ügyvédhez fordulni. A szabályokat
itt is be kéne tartani, és a kamara is rendelkezésre állna, segítene bizonyos
jövedelemszint alatt az ellenjegyzésben.

A cikk a Magyarhírlap.hu írása alapján készült, melyben a teljes interjú elolvasható.

Forrás: uzletresz.hu

Fotó: illusztráció ( agroinform.hu)