Régi szimpatizánsai alázzák porig posztja után a szegedi jobbikost

Miközben Tóth Péter,
a párt önkormányzati képviselője kimaxolta az összefogást, ismerősei finoman
szólva nem köszönik meg neki, hogy „eladta a lelkét”.

Furcsa balesetekhez vezet néha az ellenzéki képviselők nagy
összefogásból eredő új népszerűségkeresése, ami olykor megmagyarázza azt is,
hogy miért van már rövid úton is halálra ítélve a közösködés.

Nem csak azért, mert tele van már az internet olyan
mémekkel, miszerint „ha mindent összeöntünk, azt nálunk nem összefogásnak
hívják, hanem mosléknak”, hanem azért is, mert jól látszik, hogy ami az egyik
tábornak büszkeség, az a másiknak gyalázat.

Erre nem sikerült odafigyelnie tegnap Tóth Péternek, aki jó poénnak gondolta megosztani közösségi oldalán az Ismerős Arcok: Nélküled című számának egy sajátos átiratát. A tüntetésekről összevágott videóban a dallamok közé természetesen a jól ismert „Orbán, takarodj!” refrén van beillesztve.

Az eredeti számról nem árt tudni, hogy megszületése óta egyfajta határon túli „himnusszá” nőtte ki magát, a teljes magyarság összetartozásának szimbólumává vált nagyon sokak számára. Ismertsége pedig gyakorlatilag a székely himnuszéval vetekszik.

Az „ellenállását” kényszeresen bizonyítani akaró szegedi
jobbikos önkormányzati képviselő ráadásul azzal a kommentárral bocsátotta
útjára közösségi oldalán a posztot, hogy: „Na, így már jobban tetszik ez a
dal!”

Innentől kezdve vált vörös (ha-ha) posztóvá Tóth Péter saját
közösségi oldalán, néhány óra alatt közel száz hozzászólásban, olykor
nyomdafestéket nem tűrő szavakkal kezdték el gyalázni ismerősei, pozitív
hangvételű kommentárt gyakorlatilag nem lehetett találni a poszt alatt.

„Tisztelt Peti. Ismersz annyira, hogy nem vagyok Fidesz rajongó. Lenne egy baráti javaslatom. Ha már mindenáron Gyurcsánnyal akartok együtt tüntetni, akkor azt próbáljátok meg Csíkszereda főterén megtenni. Meglepetésben lesz részetek.”

„Tudjuk, hogy zenei analfabéták vagytok, de el a kezekkel a nemzeti daloktól, patkány népség!”

„Peti, ez undorító, én ezt a dalt először székelyekkel és délvidékiekkel énekeltem együtt a Szegedi Magyar Majálison. Egy ilyen ocsmány csürhe méltatlan a meghallgatására is, nemhogy valami új, neoliberális himnuszt csináljanak belőle. Minden nap meglep, hogy meddig tudsz még süllyedni.”

„Péter undorítóak és hazaárulók vagytok! Ezekhez adtátok a neveteket!”

„Azért mindennek van határa! Ez egy HIMNUSZ! Szégyen, ha úgy gondolod Péter, hogy ez így jó!”

„…szégyellem, hogy egykor közéjük tartoztam, sőt, a jobbikos pulóvert még disznó trágyázáshoz sem venném fel, mert ahhoz is méltatlan!”

„Ritka nagy hazaáruló geci lettél Peti! Miért változtál így meg, szégyelld magad! Ez már nem a Jobbik!”

Ilyen, és ehhez hasonló kommentek tömege lepte el rögtön Tóth Péter oldalát, amelyekben felhívták a figyelmét arra is, hogy azon nem lepődnek meg, hogy „liberálisok élvezkednek a nemzeti értékek meggyalázásán”, de azon, hogy jobbikosok is, azon igen. A „kokárda ilyen célú felhasználása” pedig szerintük a nemzeti jelkép megsértése.

Hozzáteszik még azt is, hogy eközben az Ismerős Arcok több jobbikos majálison, augusztus 20-i rendezvényen fellépett, így aztán pláne nettó kétszínűség Tóth Pétertől a dal átiratát népszerűsíteni.

Az önkormányzati képviselőről egyébként nem árt tudni, hogy néhány évvel ezelőtt még a fideszes képviselőknél is hevesebben támadta a szegedi baloldali városvezetést, sőt, ő volt például az, aki Botka László ünnepi közgyűlésen mondott beszéde közben nem mindennapi balhét kreálva egy több mint hétezer ember által aláírt petíciót tett le a polgármester orra elé. (a Délmagyarország fotója)

Reggelre a jobbikos önkormányzati képviselő is érzékelhette, hogy nagy a baj, és ezt elég jól elcseszte, mert nemhogy a poszt, hanem konkrétan az egész oldala nem elérhető jelenleg. Szerencsére az internet nem felejt, ahogyan a korábbi szimpatizánsok sem fognak valószínűleg, főleg ezek után…

De legalább kiderült, hogy nem tart még ott a „vörös nász”, hogy a követők benyeljenek mindent korlátlanul. Ettől függetlenül Tóth Péternek további sok szerencsét kívánunk a valószínűleg kis számú megmaradt szimpatizánsai és a baloldali szavazók egy táborba tereléséhez, van még egy kis idő a választásokig, tényleg szurkolunk.

Mi mindenesetre azt javasoljuk, ha már feldolgozás, akkor inkább ez a verzió maradjon meg az emberek fejében:

Nagy Szabolcs

makohirado.hu