A gólyatöcs lett a 2019-es év madara

A gólyatöcsöt, vagy
régi nevén a székigólyát választotta egy tavalyi internetes szavazáson a
lakosság az idei év madarának, amely címmel a Magyar Madártani és
Természetvédelmi Egyesület (MME) a különböző fajok vagy madárcsoportok, illetve
azok élőhelyeinek védelmére szeretné felhívni a társadalom figyelmét.

A négy évtizede futó programon a lakosság tavaly három fajra
szavazhatott: a gólyatöcs mellett a gulipánra és a nagy pólingra – közölte az
MME szerdán az MTI-vel.

A szavazásban győztes gólyatöcs régi nevén a székigólya,
hosszú lábával és csőrével, fekete-fehér színével egy miniatűr fehér gólyához
hasonlít. Ez a madár igazi világpolgár, öt alfaja az Antarktisz kivételével az
összes kontinensen előfordul. Főleg vízi rovarokkal és más gerinctelenekkel,
elsősorban alacsonyabb rendű rákokkal táplálkozik. Március-áprilisban érkezik a
trópusi Afrikából, a költési időszak végén kel útra, többségük augusztusban el
is hagyja Magyarországot. 

Legfontosabb magyarországi élőhelyei a Duna-Tisza közén és a Tiszántúlon
találhatók. A faj itt találja meg azokat a sekély, csak 20-25 centiméter mély
szikes tavakat és öntésterületeket, ahol hosszú lábaival a vízben gázolva
táplálkozni, a kiemelkedő szárazulatokon pedig költeni tud. Vonulási időszakban
bármely sekély vizű élőhelyen: halastócsapolásokon, belvizes szántókon,
gyepeken is megtalálhatóak. A szikes tavak megfogyatkozásával a gólyatöcs
ezeket az alternatív vizes élőhelyeket is mind gyakrabban használja
fészkelőhelyként.    Magyarországon rendszeres fészkelő, a
költőpárok száma az adott év csapadékviszonyaitól függően 200-1000 pár között
alakul. Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 ezer
forint.

Mint írják, a szikes tavakat (a “székeket”) kedvelő életmódja miatt
kedvezőtlenül hatott a fajra ennek az élőhelytípusnak a jelentős felszámolódása
az 1980-as évek végétől. A klímaváltozás, a szárazodó tavaszok jelentősen
befolyásolják az adott évi költőpárok számát. Védelmének alapját a még meglévő
természetes szikes tavak megőrzése és az egykori fészkelőhelyek rehabilitációja
jelenti. 

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1979-ben indította el az Év madara programot.

Fotó: Wikipédia