A baloldal összeomlott, megjelentek a törpék

A baloldal hatalmas
bukásának köszönhetően törpepártok jelentek meg a parlamenten kívül, így hosszú
idő után újra nőtt a parlamenten kívüli erők összesített százalékos aránya a
2018-as országgyűlési választáson – így értékelte Kiszelly Zoltán az
Országgyűlésen kívül maradt erők idei évét. A politológus nem számít arra, hogy
a jövő évi európai parlamenti választásig újabb erők tűnjenek fel, mivel a
jelenlegi ellenzéki pártok számára komoly selejtező lesz az EP-választás – írja
az Origo.

A 2018-as országgyűlési választás a Fidesz-KDNP harmadik
kétharmados győzelme mellett abból a szempontból hozott némi változást, hogy a
parlamentbe nem jutott erők szavazatainak a száma megnőtt.

A legtöbb voksot az Országgyűlésen kívül maradó erők
1990-ben szerezték. Akkor 15,83 százaléknyian választottak olyan pártot, amely
nem jutott mandátumhoz. Négy évvel később 12,69 százalékot gyűjtöttek az 5
százalék alatti erők.

Megtört az évtizedes
tendencia

1998-ban a választásokon indult, de egyetlen mandátumhoz sem
jutott pártok a voksok 11,41 százalékát szerezték meg, 2002-ben csaknem
ugyanennyit: 11,31 százalékot, azt követően azonban meredeken zuhant az
eredményességük: a 2006-os választásokon már csak a szavazatok 3,21 százalékát,
2010-ben 3,83, 2014-ben pedig mindössze 3,62 százalékát szerezték meg.

Ezzel szemben 2018-ban 7,04 százalékot gyűjtöttek össze a
kimaradó erők.

Az összehasonlítást a korábbi választásokkal nehezíti, hogy
2014 óta a választópolgárok nemzetiségi listára is voksolhatnak. Azok, akik a
nemzetiségi jelöltekre adják le szavazatukat, nem voksolhatnak pártlistára. Ha
ezeket a voksokat is hozzáadjuk a parlamenten kívüli erőkhöz, akkor már közel
7,5 százalékot kapunk. A mostani országgyűlési választás abból a szempontból is
változást hozott, hogy két pártnak (Momentum Mozgalom és Kétfarkú Kutyapárt)
sikerült az 1 és 5 százalékos sávban végeznie, így állami támogatáshoz jutottak
2022-ig.

Virágzik a magyar
demokrácia

A demokrácia virágázását mutatja, hogy a kisebb erők több
szavazatot kaptak, mint korábban – erről már Kiszelly Zoltán beszélt az Origónak.
A politológus szerint jól mutatja a demokrácia virágázását az a jelenség, hogy
több százezer szavazatot kaptak azok a pártok, akik kimaradtak a parlamentből.

A jelenség világosan mutatja, hogy a pártrendszer mozgásban
van. Az idei évben persze arra is volt példa, hogy érdeklődés hiányában
megszűnt egy párt, mégpedig Juhász Péter alakulata, mivel az egy százalékot sem
sikerült elérniük – emlékeztetett Kiszelly.

A szakember szerint a kisebb politikai erők
szavazatnövekedése mögött az áll, hogy a teljesen leszerepelt baloldal nem tud
vonzó alternatívát kínálni a szavazóknak, az MSZP kifutó modell, nem tudott
megújulni. Gyurcsány Ferenc továbbra is a legnépszerűtlenebb politikus, és
mivel minden összefogásban benne van, ezért a bukott baloldal nem számíthat
újabb szavazókra – tette hozzá. Szólt arról is, hogy Jobbik sem volt vonzó
alternatíva, főleg Simicska Lajossal a puttonyában.

Ellentétes példák

Kiszelly Zoltán szerint a kisebb erők megerősödésének a
másik oka, hogy a kormányzat gazdasági eredményei miatt nem volt proteszthangulat,
és ezért fordultak az emberek a bukott ellenzéktől a kisebb, de nem annyira
népszerűtlen erők felé.

A baloldal omlott össze, az ő romjaikon nőttek ki kisebb új
pártok – tette hozzá. A szakember szerint nagy kérdés, hogy ezen új erők meddig
tudnak a politikai arénában maradni.

Többfajta modell létezik. A 90-es években a MIÉP és a
Munkáspárt kikopott, nem tudtak megragadni az egy és öt százalék közötti sávban
– mondta a szakember. Ezzel szemben az LMP (eddig) ki tudta használni, hogy a
2009-es EP-választáson megelőzte az SZDSZ-t, majd pedig 2010-ben bejutott az
Országgyűlésbe.

Nem a kispártoktól függ, hogy bejutnak-e az Európai
Parlamentbe, hanem a bukott baloldal függvénye, hogy mennyire lesznek vonzók
ezek az erők.

Májusig éles verseny
lehet

Kiszelly szerint a kisebb erőknek kedvezhet májusban az
egyfordulós listás választás. Májusig a verseny jellemezheti az ellenzéki
oldalt. Az összefogás ezt követően kezdődhet az önkormányzati választásra, és a
kisebb pártok számára fontos pillanatfelvétel lehet az EP-választás. A
politológus szerint a magasabb részvétel a kisebb pártok számára kedvezőtlen
lehet, de többek számára (Munkáspárt, kétfarkú kutyák) az egyszázalékos
eredmény lehet egyfajta siker. A Momentum számára pedig az ötszázalékos
eredmény lenne siker – tette hozzá.

A szakember szerint mivel az EP-választáson másfajta
kampánytámogatási szabályok vannak, ezért lényegesen kevesebb lista fog
indulni, mint a 2018-as országgyűlési választáson.

Nem tartom valószínűnek, hogy újabb baloldali pártok jönnének létre, mivel eddig is meglehetősen nagy kínálat van belőlük. Ami biztos, hogy a baloldali erők számára nagyon komoly selejtező lesz az EP-választás – zárta szavait Kiszelly Zoltán.

Forrás: origo.hu

Borítókép: A Momentum Mozgalomnak nem sikerült a parlamentbe jutnia, maradt az utcai hőzöngés. FORRÁS: AFP/PETER KOHALMI