Jobbikos összeomlás: zűrös és botrányos évet zár a „néppárt”
Eseménydús éven van
túl a Jobbik. Az ellenzéki pártnál már a 2018-as országgyűlési választások
előtt fény derült néhány dologra, amit szívesen eltitkoltak volna, de a
vereséget követően szinte hetente robbantak ki az újabb és újabb botrányok –
írja a Magyar Hírlap.
A néppártosodó Jobbik vesszőfutása tavaly decemberben
kezdődött, amikor az Állami Számvevőszék (ÁSZ) hatósági kockázatbejelentés
nyomán vizsgálatot indított és megállapította, az ellenzéki párt 2017-ben jóval
a piaci ár alatt kötött plakátszerződéseket két Simicska Lajos érdekeltségébe
tartozó céggel, és ezzel 331 millió 660 ezer forint összegben tiltott
támogatást fogadott el. Az ÁSZ közölte, a párt a törvény értelmében köteles ezt
az összeget befizetni a Magyar Államkincstárnak és ugyanennyivel csökkentik
következő évi állami támogatását. A Jobbik az üres pártkasszára hivatkozva
gyűjtést indított, a százmilliós összeg sorsáról még lesz szó.
A Jobbik az áprilisi választáson a listás szavazatok több
mint tizenkilenc százalékát kapta, ezzel akkor a legerősebb ellenzéki párt
volt, hét százalékkal megelőzve az MSZP-t. A választási eredményt a kormányra
készülő Jobbik kudarcként értékelte, Vona Gábor pártelnök lemondott. A májusban
esedékes tisztújításon a párt radikális szárnyához tartozó Toroczkai László
elnökjelöltként, Dúró Dóra pedig elnökhelyetteseként nézett szembe Sneider
Tamás és Gyöngyösi Márton duójával, akik a pletykák szerint a volt pártelnök és
Szabó Gábor pártigazgató bábjai, és annyi a szerepük, hogy Vona visszatéréséig
tartsák a frontot. Végül utóbbi páros szoros versenyben huszonkét szavazattal,
ötvennégy százalékos aránnyal győzött.
Szakadás és oszlás
Toroczkai Mi Magunk néven platformot alapított, amelyhez
csatlakozott Dúró Dóra és férje, Novák Előd, Árgyelán János regionális
igazgató, valamint tizenkét jobbikos polgármester. A pártvezetés erre kizáratta
Toroczkait, ami kilépési hullámot indított el, megalakult a Mi Hazánk Mozgalom,
melyhez sok csalódott jobbikos csatlakozott. Nyár végére több tucat
alapszervezet oszlatta fel magát, és a párt végül százhuszonegy önkormányzati
és megyei közgyűlési mandátumot, több tucat tagszervezetet, és legismertebb
politikusait veszítette el. Ráadásul nyilvánosságra került, hogy a tisztújítás
előtt a pártvezetés telefonon kampányolt Toroczkaiék ellen, sőt egy, lapunk
által elsőként ismertetett felvételen hallható, amint egy vidéki vezető pénzt
ajánl egy küldöttnek, és kéri, hogy Sneideréket támogassa. Az is kiderült, a
párt alapítványának tulajdonában lévő médiumoknak lejárató anyagokat kellett
készítenie Toroczkairól.
A távozó radikálisok elkezdték nyilvánosságra hozni a Jobbik
kényes ügyeit. Novák Előd beszámolt arról, hogy a Jobbik elnöksége annak idején
elvetette a határkerítés ötletét és felidézte, a párt alapítványán és a
frakción keresztül több, mandátumát elveszítő politikusának havi több százezer
forintos juttatásokat biztosít „szakértésért”. Toroczkai arról számolt be, hogy
Sneider, Vona, Szabó Gábor és Sövegjártó Kristóf, Vona tanácsadója a választási
bukás után megpróbálta rávenni a Jobbik elnökségét, hogy a pártkasszából vagy
az Alfahíren rendezett nyilvános gyűjtésből pénzzel segítsék az azóta megszűnt,
balliberális Együtt vezetőit.
Az új elnökhelyettes, Gyöngyösi egy interjúban beismerte, az
ÁSZ-bírságra gyűjtött adományokat a párt a kampányra költötte, Sneider pedig
elmondta, erről a pártigazgató Szabó Gábor döntött, az elnökség sem tudott
róla. Az is kiderült, a kampányelszámolás sem stimmel. A Jobbik költségvetési
támogatását felfüggesztették, a Magyar Posta pedig közölte, még legalább
hatvanmillió forinttal tartozik nekik a párt.
Mindezt tetézi, hogy Snediert jogilag a tisztújítás óta nem
sikerült pártvezetőként bejegyezni, ezért papíron még mindig Vona volt a Jobbik
elnöke, aki ekkor hivatalosan tanácsadással segítette a pártot. Kilépésük után
Jobbik volt Pest megyei elnöke és más alapszervezeti vezetők is arról számoltak
be, hogy a pártközpont milliós összegeket emelt le a választókerületek
számlájáról, saját pénzükből, úgy, hogy senkit sem értesítettek róla.
Kilépési hullám
Szeptemberben bejegyezték pártként a Mi Hazánk Mozgalmat,
ami újra erősítette a kilépési hullámot. Volner János alelnök is kritizálni
kezdte a párt helyzetét, mint mondta „béna kacsaként sodródnak, tematizációs
képességük gyenge”. Október elején nyilvánosságra került Volner belső levele,
melyben keményen bírálta a pártvezetést. Azt írta, a jelenlegi vezetőknek senki
nem adott felhatalmazást a liberális-balközép pártokkal való összefogásra.
Tény, ekkor a Jobbik már nyíltan beszélt az általuk huszonegyedik századi
pártoknak nevezett LMP-vel és Momentummal való együttműködésről. Volner szerint
ez a visszatérésre készülő Vona régi álma.
A pártvezetés azonnal kizárta a frakcióból a politikust, és
fegyelmi eljárást indított ellene, emiatt kilépett Apáti István alelnök és
Fülöp Erik is. Volner nyilvánosságra hozta, hogy a Jobbik a XV. kerületi
időközi választáson egyeztetett a DK-val is, végül kilépett a pártból.
Addigra nagyjából csak két-háromezer tagja maradt a
Jobbiknak, és kiderült, a párt tüntetésén fizetett alkalmazottakkal dobáltatta
meg a köztévé épületét. A feloszlott szekszárdi alapszervezet vezetője, Szabó
Balázs arról számolt be, hogy korábban Hadházy Ákos volt LMP-társelnök
korrupciós ügyeire bukkant, de Szabó Gábor és Vona megtiltották, hogy nyomozzon
az ügyben, mondván, az LMP-vel való együttműködés fontosabb. Közölte,
bizonyítéka van rá, hogy a pártvezetés által az alapszervezetbe beléptetett
külsős tag megfigyelte őket, és jelentéseket küldött Farkas Gergely
IT-elnöknek. Szerinte a pártigazgató a regionális igazgatókkal rendszeresen
küldött nagy mennyiségű, ismeretlen eredetű készpénzt a választókerületekhez,
amit a tagoknak kellett befizetniük a Jobbik számlájára. Utalt arra is, hogy a
pénz Simicska Lajostól származhatott. A szekszárdi politikus csalás gyanúja miatt
feljelentést tett az ügyben.
És ez még nem minden. Kisberk Szabolcs, a Jobbikhoz köthető
N1TV volt főszerkesztője arról számolt be, hogy a választások előtt feltűnően
nagy készpénzforgalom volt a Jobbiknál, és a televíziócsatornához is milliós
nagyságrendű ismeretlen eredetű pénz érkezett. Ezzel kapcsolatban a közérdekű
feljelentéseiről ismert Tényi István csalás gyanúja miatt fordult a
hatósághoz. E két ügyet egyesítették, a NAV nyomoz, gyanúsított egyelőre nincs.
Antiszemitizmus
újratöltve
A botrányok sorra ezzel sem zárult le, Stummer János alelnök
beszédében a párt „prostitúciós jellegű” gyakornoki programjának megújítását
sürgette, mint kiderült, a gyakornokjelölteknek fényképes castingon kellett
részt venniük.
November végén került nyilvánosságra több, a tisztújításon
készült hangfelvétel. Az egyiken Szávay István hallható, amint párttársainak
azzal dicsekszik, hogy leütött egy zsidó nőt. Szávay emiatt lemondott
parlamenti és pártbéli pozícióiról, és valószínűleg a párt nyomására végül
képviselői helyéről is. Volner jelezte, Szávay mellett még három politikust is
„leszedhetnek” a belső harcokban.
Szavai beigazolódni látszódnak: magánéleti okokra hivatkozva nemrég lemondott mandátumáról Staudt Gábor képviselő is. Felmerült, döntésében szerepe lehet annak is, hogy érintett lehet egy nemzetközi nemesfém-kereskedelemmel foglalkozó bűnszervezet milliárdos áfacsalási ügyében. A korábban a Jobbiktól rendszeresen elhatárolódó ellenzéki pártokat a jelek szerint már annyira nem zavarta Szávay antiszemita botránya, hogy a munka törvénykönyvének módosítása miatt kirobbant botrányban és az ezt követő tüntetéseken nyílt együttműködésbe kezdtek a párt politikusaival. A Jobbik támogatottsága nagyjából az egy évvel korábbinak felére csökkent, egyes felmérések szerint már népszerűtlenebbek mint az MSZP.
Forrás és fotó: Magyar Hírlap
